Csapadékra várva – gőzerővel folynak a munkák a földeken

Az őszi vetések elég vegyes képet mutatnak, sok helyütt kifagytak a növények, mert nem tudtak megerősödni a téli fagyok előtt a csapadékhiány miatt. Most is több mint száz milliméter csapadék hiányzik, ám a jó idő beköszöntével gőzerővel folynak a munkák a földeken.

Mintegy négyszáz hektár szántón gazdálkodnak

Kis Péterék

. Az agrármérnök portálunknak elmondta, az őszi búzájuk, árpájuk, illetve a szöszös bükköny és egyéb pillangós növények túlélték a telet, ám a repcéjük kifagyott, így a negyven hektáros területre hamarosan kukorica kerül másodvetésként. „A repce őszi vetésekor nagy aszály volt, így a fagyokig már nem tudott megerősödni a növény, ezért kell most más kultúrát vetnünk. Persze mindez azt is jelenti, hogy veszteséggel kezdjük az évet, hiszen a vetőmagért is kétszer fizetünk” – magyarázta. Országosan is elég vegyes képet mutatnak az őszi vetések, nem csupán a hódmezővásárhely környékén gazdálkodó Kis Péternek kell újra vetnie. Mint elmondta, most folyamatosan dolgoznak földjeiken, jelenleg a zabot vetik, majd a napraforgó és kukorica következik. A munkákkal el vannak maradva kissé, hiszen sokáig fagyos volt a talaj, most pedig az esőre várnak. A télen leesett nagy mennyiségű havat már rég felszívta a talaj, úgy tűnik, megint aszályosba fordul az idő. Mindez nem kedvez a vetésnek, körülbelül 100 milliméter csapadék „hiányzik” a földekről.

A tavalyi aszályos idő kedvezett a rovarkártevőknek

A kormányhivatal hódmezővásárhelyi Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának tájékoztatása szerint a 2011-es esztendő igencsak száraz, meleg és aszályos volt, ami a rovarkártevők felszaporodásához vezetett. Igaz a tömegesen telelő takácsatkákat, levéltetveket, pajzstetveket, cseresznyelegyet gyümölcsmolyokat és rügykárosító rovarokat gyérítette valamelyest a hideg tél, azonban növekvő kártételükre számítaniuk kell a gazdáknak. Ugyanez mondható el a körtelevél bolháról, a vértetűről és a szőlőlevélatkáról is. A lemosó permetezésnek ilyen körülmények között még nagyobb jelentősége van, illetve a vegyszerek használata mellett ajánlott a tavalyi lombot összegyűjteni és elégetni, és a fák ápolására is nagyobb gondot kell fordítani. Metszéskor a fertőzött részek eltávolítására is ügyelni kell, ezekkel a munkálatokkal érdemes a rügyduzzadás állapotáig várni, amikor is már jól látható a fagykár. Korábban elvégezhető a törzs és vázágak tisztogatása, a kaparó vagy drótkefe mértékletes használatával sok kártevő elpusztítható. A metszés után szükséges a sebkezelés, a sérült részek lezárása. Az ágelhalás mellett az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen rügypattanáskor réztartalmú szerekkel lehet eredményesen védekezni. „Réztartalmú készítmények biztonságos használata érdekében a kezeléseket a rézérzékenység figyelembevételével alkalmazzuk az almatermésűekben a zöldbimbós állapot végéig, a csonthéjasok közül őszibarack a rügyfakadásig, kajsziban a piros bimbós állapot végéig a perzselés elkerülése miatt be kell fejezni” – olvasható a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság közleményében.

A szakemberek felhívják a figyelmet arra is, hogy a kajszinál egyre több helyen megfigyelhető a gutaütés, s ez a baktériumos betegség a fa részleges vagy teljes pusztulását okozhatja. Fontos tudni, hogy az almafalisztharmat ellen a lemosó permetezés önmagában nem elég a rügyfakadás után. Ekkor a kontakt és felszívódó készítmények nyújtanak lehetőséget az egészséges rügyekből fejlődő vegetatív és generatív részek megvédésére. A fertőzött rügyekből fejlődő hajtások „gyógyítása” csak felszívódó, bioszintézist gátló szerek alkalmazásával oldható meg. Rügypattanás és fakadás között a kaliforniai pajzstetű, a takácsatkák, a bimbólikasztó és az almalevélmoly megjelenésére lehet számítani, míg a cseresznye és meggyfákon a monília okozza legtöbb gondot. A közlemény kitér arra is, hogy a szőlő lemosópermetezését – a levélatka terjedése miatt – a rügyduzzadás stádiumára érdemes időzíteni, mert hatékonyság 2-3-szor jobb lesz, mint a nyugalmi időszakban.