Közélet

Szerbia vonzó lehet a külföldi befektetők számára

Szerbia vonzó lehet a külföldi befektetők számára

2012. január 29., vasárnap
Szerbia vonzó lehet a külföldi befektetők számára

Jójárt Miklós: Az ipari parkokban óriási lehetőségek rejlenek

Közös erővel létrehozott és üzemeltetett ipari park kiépítését tervezi két szomszédos város, Tompa és Szabadka. A magyar település 24 hektár önkormányzati területtel rendelkezik, ugyanakkor a határig nyúló terület, amely számításba jöhet, közel 100 hektár. Szabadkának ott vannak a kiváló helyen található, üresen álló kaszárnyái, amelyek szintén alkalmasak erre a célra. Január 26-án projektnyitó konferencián ismertették az elképzeléseket.

Szabadka geopolitikai és logisztikai fekvése, a kiváló infrastrukturális adottságok, Szerbia kedvező adórendszere mindenképpen vonzó lehet a külföldi befektetők számára csakúgy, mint a harmadik országokkal, elsősorban az Oroszországgal, Törökországgal, Ukrajnával, Kazahsztánnal, Fehéroroszországgal megkötött adó- és vámmentes egyezmények kínálta lehetőségek kihasználása. Oroszország és Németország után Magyarország Szerbia egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a gazdaságban rejlő lehetőségek azonban közelről sincsenek kellőképpen kiaknázva annak ellenére, hogy több száz vegyes magyar--szerb vállalkozás működik. Még mindig kevesen tudják, hogy a környező országokhoz képest Szerbia valóságos adóparadicsom, hiszen 12 százalék az szja, 8 és 18 százalék között mozog az áfa, a társasági adó pedig mindössze 10 százalék. Az ipari parkok kiépítése mindkét város hasznára válik, aminek igazi jelentőségét majd akkor fogjuk megtapasztalni, ha eltűnnek a határok, és Szerbia is az EU tagja lesz.

Jójárt Miklóst,

a három éve alakult Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezető alelnökét és a Gate To Europe projektmenedzserét a szomszédos országban történő beruházás lehetőségeiről faggattuk. A projekt fő célja egy határon átnyúló együttműködés keretében Szabadka községben és Tompa határában létesülendő ipari parkok megvalósíthatósági tanulmányainak elkészítése.

- A projektnyitó konferencián a részvevők még csak bemutatkoztak egymásnak, fő vonalakban vázolták, mit szeretnének elérni, majd a szakmai tájékoztatók hangzottak el. Milyen fázisban van jelenleg a projekt?

- Az ipari parkok még igencsak embrionális fázisban vannak, a tanulmány elsősorban arra vonatkozik, hogy megtaláljuk és javasoljuk a két városnak azokat a legoptimálisabb helyeket, helyszíneket, ahol létrehozhatják az ipari parkokat. Gondolatban megvan a hely, de Szabadka a bőség zavarával küszködik, ott több alternatíva is számításba jöhet. A tervek szerint a két park nagyon szorosan együttműködne a határ menti kapcsolatokban. A pályázat arról szól, hogy az ipari park létesítésébe, üzemeltetésébe gyakorlott szakemberek - a korábbi magyar tapasztalatokat figyelembe véve - optimálisnak tűnő javaslatot hozzanak a helyszínt illetően, a másik szempont, milyen jogi keretek között képzelik el az üzemeltetést, a harmadik pedig milyen együttműködési formula alakuljon ki a két ipari park közt a határon átnyúló kapcsolatban. Ha ezekben a dolgokban könnyebbséget biztosítunk, akkor a két ipari park tevékenysége erősíti egymást.

- A tájékoztatóban szereplő 109 ezer euró - gondolom - a tanulmányok elkészítésére volt elegendő?

- Igen, illetve azokra az aktivitásokra, amelyek a projekt megismertetéséhez kapcsolódnak.

- Akkor a teljes bekerülési összeg még nem ismert?

- Ez még nyitott kérdés, az lenne az optimális, ha ezeket az ipari parkokat magántőkéből hoznák létre. Lehet, hogy első lépésben az önkormányzatnak kell lépnie, és majd csak utána jön a magántőke.

- Az unió finanszírozza az ipari parkok kiépítését is?

- Ez az IPA-program biztosan nem. Mást uniós projektek elképzelhető, hogy lesznek, de ebben csak Szerbia a kedvezményezett. Magyarország számára ilyen jellegű uniós támogatások már valószínűleg nem állnak rendelkezésére.

- Mennyibe kerülne egy ipari park létesítése?

- Sokmilliárdos beruházásról van szó.

- A határidőket mikorra szabták ki?

- A mi határidőnket tudom mondani, egy éven belül le kell tegyük az asztalra a kész programokat. Ezzel párhuzamosan elindulhatnak különböző konstrukciók. A tanácskozáson konkrét ötletek, projektek is elhangoznak, melyek helyet keresnek maguknak. Lehet, hogy ezek a cégek, vállalkozások éppen az ipari parkban fogják megtalálni a helyüket és a számításukat.

- Lehet-e tudni, eddig hány vállalkozás érdeklődött, továbbá önök szerint optimálisan mennyivel működtethető egy ipari park?

- Léteznek európai sarokszámok, azt szokták mondani, hogy 10 vállalkozás már nagyon jó, ha legalább 500 munkahelyet tud teremteni. Olyan is lehetséges, hogy betelepül két multi és létrehoz 500 munkahelyet, viszont nincs 10 vállalkozás. Ezen számok mentén alakulnak majd a dolgok. Attól is sokban függ az ipari park profilja, hogy eszközigényes vagy munkaigényes lesz-e. Ha például autóalkatrészt akarnak automatizált gépekkel gyártani, akkor az érték nagyobb, ha kézműipari tevékenységet folytatnak, akkor meg a munkaerő-foglalkoztatás kerül előtérbe.

- Elsősorban új értéket előállító vagy szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások jelentkezésére számítanak?

- A fő cél, hogy értéket előállító termelő legyen, de ha szükséges, szolgáltató is kell, amelyik kiszolgálja majd a termelőket.

- Horgoson is terveznek egy ipari parkot a jövőben, a kettő nem üti egymást, nem kell tartani attól, hogy elszipkázzák egymás elől az ügyfeleket?

- A klasszikus autópályával rendelkező horgosi ipari park jobban motorizált, jobban ellátott területre kerülne, itt viszont a Homokhátság és észak Szabadka kicsit kevésbé ellátott. Ugyanakkor ennek a térségnek is megvannak az előnyei. Nem hiszem, hogy konkurenciát jelentenének egymásnak.

- Szerbia túl van már a privatizáció javán, mi az, ami a magyar vállalkozók számára mégis vonzó lehet déli szomszédunknál?

- A szerbiai privatizációból, ami maradt, az már nem a magyar kis- és középvállalkozóknak való. Mi már nem veszünk Galenika gyógyszergyárat, légitársaságot, már dohánygyárakat sem nagyon, viszont maradtak olyan kisebb vállalkozások, amelyek esetében megtörtént az elsődleges privatizáció, megvan a tulajdonos, de valami miatt nem tudja működtetni tisztességesen a céget, ezért elképzelhető, hogy új szakmai befektetőt keresnek. A második hullámban így megjelenhetnek a magyar vállalkozások. Ebben van fantázia, s ezt mi is próbáljuk segíteni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.