A Jobbik ilyen formában nem támogatja a felsőoktatási törvénytervezetet


"Az az abszurd helyzet áll fenn a mai magyar Parlamentben, hogy Hiller István egykori oktatási miniszter, aki annak idején mindenáron be akarta vezetni a tandíjat, most ellene érvel, míg fideszes kollégái, akik korábban tűzzel-vassal ellenezték azt, most az USA példájára hivatkozva fű alatt, bujtatott formában a tandíj bevezetésén mesterkednek" - mondta Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője, az oktatási bizottság tagja a felsőoktatási törvény kapcsán rendezett szegedi sajtótájékoztatón.
Szeged egyetemi város, ezért többszörösen is érdekelt abban, hogy jó oktatási törvény szülessen, hangsúlyozta
Varga Antal
, a szegedi Jobbik alelnöke. A radikális párt bizakodva várta az új felsőoktatási törvényt, mert a jelenlegi súlyos szakmai hibákat tartalmaz, különösképpen a bolognai képzésrendszer, amely a minőségi felsőoktatás legnagyobb akadálya, ezért komoly átalakításra szorul. A tavaly ősszel nyilvánosságra hozott koncepció szerint a kormány felül akarta vizsgálni ezt a képzési rendszert, sajnos később elállt ezen szándékától, és a minőségi szempontok helyett egy gazdasági szempontú felsőoktatási törvényjavaslatot nyújtott be.
Pénzkivonás a felsőoktatásból
Az elmúlt egy év alatt kiderült, a kormányzat egyre inkább szolgáltatásként tekint a felsőoktatásra, ahonnan pénzt lehet kivonni, szögezte le a
Farkas Gergely
. A Széll Kálmán-tervből is kitűnik, hogy az elkövetkező években súlyos milliárdokat szeretnének kivonni erről a területről. A jövő évi költségvetés tervezetében a tavalyihoz képest 12 százalékkal kevesebb pénzt irányoztak elő a felsőoktatásra, az új képzési formák bevezetése pedig a hallgatók egyértelmű megsarcolásáról beszélhetünk, szögezte le a jobbikos politikus. A kormányzat a jelenlegi 53 ezerről 2014-re 30 ezerre szeretné csökkenteni a hallgatók létszámát, akiket ingyen finanszíroz majd az állam. A rosszabb sorsú, szegényebb családokból származó hallgatóknak nem sok esélyük lesz bejutniuk a felsőoktatási intézmények valamelyikébe, ezért a politikus mélységesen cinikusnak találja egyes fideszes politikusok javaslatát, hogy ezek a fiatalok folyamodjanak diákhitelhez, adósodjanak el. A mai helyzetben, amikor munka sincs, úgy kezdik majd életüket az egyetemről friss diplomával kikerült fiatalok, hogy fizethetik vissza kamatostul a felvett hitelt.
Pártok és köpönyegforgatók
Három év alatt felcserélődtek a szerepek, köpönyeget cseréltek azok a párok és politikusok, akik egykoron ellenezték, most támogatják a tandíj bevezetését. A Jobbik arra is kíváncsi, mit tartalmaz majd a hallgatói szerződés, mert a törvénytervezet mindössze egy mondatban tesz említést róla. A diplomások külföldre távozását a párt nem támogatja, ugyanakkor nem híve annak sem, hogy röghöz kössék a fiatalokat, a kérdésben az arany középút megtalálása jelentene megoldást. Farkas Gergely a Tárki legújabb felmérését idézte, miszerint soha ennyi fiatal még nem akart külföldre menni, mint most. Ebben nyilván közrejátszott az elmúlt 8 év rombolása, csakhogy a mostani kormányzat másféléves regnálása sem hozott előrelépést.
Politikai kézi vezérlés
A középfokú nyelvvizsga nélkül a jövőben nem lehet majd felsőoktatási intézménybe iratkozni. A Jobbik ezt támogatja, csak akkor a középiskolákban kell megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a diákok ingyen megszerezhessék a nyelvvizsgát, ne kelljen még külön órákat venniük és tanárokat fizetniük. A törvénytervezet szerint a miniszter nevezi ki a rektorokat, ami a radikálisok szerint azért aggályos, mert így a politika túlságosan is beavatkozik az oktatási intézmények életébe, kézi vezérléssel irányítja őket. A Jobbik még számos módosító javaslatot nyújtott be a törvénytervezettel kapcsolatban, ilyen formában ugyanis nem tudja támogatni.