Még idén megválaszthatja a Kúria elnökét a parlament

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Még idén válassza meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) helyébe lépő Kúria elnökét az Országgyűlés – javasolja a fideszes Gulyás Gergely, aki a hatályos alkotmányt módosítaná ezért. Az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések között a Fidesz az MTI birtokába jutott tervezet szerint azt is rögzítené, hogy Baka András LB-elnök megbízatása az új alaptörvény 2012. január 1-jei hatályba lépésével megszűnik.

Gulyás Gergely alkotmánymódosító indítványa péntek este jelent meg a parlament honlapján. Eszerint a Háznak a Kúria jövő év első napján hivatalba lépő elnökét még idén meg kell választania. A fideszes képviselő indoklásában hivatkozik az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslatra, amelyet az MTI információja szerint szombaton nyújt be Lázár János frakcióvezető és a kormánypárti képviselőcsoport.

A pénteken már az MTI birtokába került tervezet szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökének, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének és tagjainak megbízatása az új alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Ugyanakkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté, automatikusan az alapvető jogok biztosa lesz januártól, míg helyetteseként folytathatja munkáját Kállai Ernő jelenlegi kisebbségi ombudsman és Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Megszűnik viszont a hivatalban lévő adatvédelmi biztos, Jóri András megbízatása (az adatvédelmi ombudsman helyébe önálló hatóság lép majd).

A Költségvetési Tanács elnöke Járai Zsigmond, a testület államfő által kinevezett tagja lehet.
Az átmeneti rendelkezésekről szóló fideszes tervezetben több újdonság is található. Így például rögzítenék, hogy bár a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont a nyári európai parlamenti képviselők választásával egy napon. Ez először 2019-ben lenne így.
Szabályoznák azt is, hogy – mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja – ha az Alkotmánybíróság vagy az uniós bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül, “kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani”.

A jelenleg hatályos alkotmány azon mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazni kellene. Azt az alkotmányos passzust pedig, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, 2013. december 31-ig hatályba tartanák.
A tervezet alapján bár az ország hivatalos neve Magyarországra változik, továbbra is használható marad a Magyar Köztársaság elnevezés mindaddig, amíg az áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható. Ez egybecseng azzal a korábbi kormányzati közléssel, hogy például az okmányokat és pénzérméket, amelyeken a Magyar Köztársaság elnevezés szerepel, nem kell lecserélni, csak ha egyébként is szükségessé válik.

Előző sztori

Pintér: az új önkormányzati törvény átalakítja az eddigi gondolkodásmódot

Következő sztori

Haág Zalán szerint bizonyítottak a városi cégvezetők