/

Közös román-magyar kutatási program indul a Maros-völgyében

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A határ magyar és román oldalán részben eltérő tájhasználat és a természetes élőhelyek állapota közötti összefüggéseket vizsgáló közös kutatási programot indít uniós támogatással az aradi és a szegedi egyetem – jelentette be Körmöczi László professzor, a projekt egyik vezetője hétfőn Szegeden.

A Maros alföldi szakaszán az alapkőzet és a talajtulajdonságok ugyanazok, a klimatikus és vízháztartási viszonyok hasonlóak a határ két oldalán – mondta a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológiai tanszékének vezetője a kutatási programról tartott sajtótájékoztatón.
A természeti adottságoknak köszönhetően már az ősidőktől fogva a legeltetés és a szántóföldi gazdálkodás volt a jellemző a térségben. Bár a határ meghúzása óta ökológiai léptékkel csupán rövid idő telt el a tájhasználat némileg megváltozott a magyar és a román oldalon. Magyarországon a viszonylag nagy parcellákon folyó szántóföldi gazdálkodás maradt a jellemző, Romániában viszont nőtt a legeltetés jelentősége, a szántóföldi gazdálkodás pedig kisebb területeken folyik – közölte a szakember.

A 392 ezer eurós összköltségű 14 magyar és 11 román kutató bevonásával 2012 végéig folyó program célja, hogy felderítse, a részben eltérő tájhasználat miként befolyásolja a természetes vagy természet közeli élőhelyek állapotát. Az SZTE és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem szakemberei egységes módszertan alapján felmérik a Maros-völgy kiválasztott élőhelyeit, megvizsgálják azok állat- és növényvilágát, s ezen belül külön figyelmet szentelnek a sok hordalékot hozó folyó szigetein kialakuló rovarkolóniáknak – jelentette be a professzor.
A program fontos része a lakosság a természeti értékekhez fűződő viszonyának feltérképezése. Ennek érdekében interjúkat készítenek – mondta a tanszékvezető.
Körmöczi László hangsúlyozta, a kapott eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy a régióban a lakossági és a környezeti igényeket egyaránt figyelembe vevő hosszú távú fejlesztési tervek készülhessenek.

Előző sztori

A Civil Városi Unió a városi cégek adósságállományáról

Következő sztori

Vita a megyei önkormányzati vagyon átadásáról