Írjon nekünk

Egyetem

Csak “kisegítő elem” lehet a biomasszára épülő energiatermelés

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Bár Magyarország ilyen irányú potenciálja relatíve nagy, egyelőre az elektromos áram és az motor-hajtóanyagok előállítása terén is csak részmegoldást jelenthetnek a biomassza eredetű energiahordozók – ez
lehet a rövid konklúziója az SZTE Energia Szabadegyetem legutóbbi, Halász János által tartott előadásának.

Bár a biomassza kifejezést eredetileg a Föld teljes élővilágának összességére használták, napjainkban már leginkább az energetikailag hasznosítható növények, valamint növényi (esetleg állati) eredetű melléktermékek, hulladékok gyűjtőfogalmaként ismert. Hogy pontosan mit is értünk a biomassza-alapú energiatermelésen, és hogy milyen lehetőségek rejlenek az energiaelőállítás ezen formájában, azt az SZTE Energia Szabadegyetemének második előadója, Halász János címzetes egyetemi tanár (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) foglalta össze szeptember 23-án, az egyetem Kiss Árpád tantermében, mintegy 85 érdeklődő számára.

Elégetem, elautózom

Halász János – aki több, évek óta futó energetikai és vegyipar-technológiai kurzus oktatója – elmondta, alapvetően két csoportra lehet osztani a növényi származékok energetikai felhasználását: közvetlen elégetésükből származó elektromos energiatermelésre, illetve üzemanyagok előállítására. Előbbi esetben a növényi származékok égéshője gőzt termel, ami turbinák meghajtása révén állít elő elektromos energiát a rendszerben lévő generátorokban. Ez a mechanizmus teljesen hasonló a fosszilis energiahordozókat (szén, földgáz, kőolaj) felhasználó hőerőművekben megszokotthoz – nem csoda, hogy a szénkészletek kimerülése után több hazai erőműben (többek között Kazincbarcikán, Ajkán és Pécsett) részben vagy teljesen átálltak biomassza (konkrétan fa) tüzelésére. Az átállás miatt viszont akkora mennyiségű fára (ami ráadásul nem is mindig hulladékfa…) van szükség, hogy Magyarország importra szorul belőle… Ráadásul a hatályos erdőtörvény rendelkezése szerint (nagyon helyesen) a favágási időszakok is szabályozva vannak.

Egy másik megoldás lehet a lágyszárú növényi származékok (szalma, kukoricacsutka) eltüzelése, de ezekkel talán még több a probléma. Bár Magyarország vezető szerepet játszik a gabonafélék (főleg a kukorica) termelésében, de ezek évente csak egyszer teremnek, az aratás után keletkező szalmát pedig legfeljebb néhány hónapig lehet tárolni. Ráadásul felmerül egy erős társadalmi dilemma is: szabad-e kimondottan élelmiszer-növényeket elégetni és energiatermelésre használni? Halász János több oldalról is körbejárta a témát, hogy rávilágítson: egy nagyon összetett kérdésről van szó, melyre nem adhatunk egyértelmű választ. Sokan felvetik, hogy ez egyértelműen “bűn”, hiszen a világ számos pontján éhínség tombol – ugyanakkor, ahogy az előadó rámutatott, a termelők számára gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy az itthon eladhatatlan terményt akárcsak veszteségmentesen egy távoli országba szállítsák és ott értékesítsék… Ettől függetlenül a fentebb említett problémák elég komoly akadályt jelentenek – így hiába olcsóbb például a földgáznál, a biomassza-égetés legfeljebb csak részben válthatja ki az elektromos energiatermelés hagyományos forrásait. Némi előrelépést jelenthetnek a speciális energianövények (erre a célra telepített “energiaerdők”, vagy az évente többször kaszálható, embermagasságúra növő “energiafű”), de ezek telepítése és felhasználása sem mentes a jogi és technológiai nehézségektől.

A bioetanol és korlátai

Az előadó zárásként a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kérdéseket járta körbe. Míg a dízel esetében “definíciószerűen” lehet biodízelről beszélni (hiszen maga Rudolf Diesel mogyoróolajat használt első motorja meghajtására), addig az Otto-motorokba önthető “növényi benzin” (korrektebb nevén a bioetanol) használata kevésbé egyértelmű. Bár számos növényből – így csicsókából, cukorrépából, cukorcirokból, vagy épp kukoricából – lehet megfelelő etanolszármazékokat kinyerni, ez a folyamat átlagosan nézve jóval drágább, mint a kőolajszármazék üzemanyagok előállítása. Ugyanakkor a világ számos pontján, így az EU-ban is egyre nagyobb arányban kell bioüzemanyagokat használni (Magyarország 2010-es vállalása ebből a szempontból 5,75% volt, amiről mindenki meg is győződhet egy-egy tankolás után kapott számla alapos átnézésekor), melynek motivációja elsősorban a környezet nagyobb fokú védelme, illetve a technológia jövőbeli olcsóbbá válásának reménye. És bár biodízelt könnyebb előállítani (akár repcéből, akár napraforgóból), az se örüljön feltétlenül, aki máris rohanna használt étolajat tölteni az autójába – ennek hatásfoka egyrészt nem lesz túl magas, másrészt az adóhatóság is hamarosan megjelenne, hogy megfizettesse az illetővel az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót…

Halász János előadását azzal az érzékletes képpel zárta, hogy bár Magyarország üzemanyag-igénye elvileg fedezhető lenne biomassza eredetű forrásokból, de ehhez a fél ország területét be kellene mondjuk vetni kukoricával, a másik felét repcével – és bár az autóink vígan gurulnának, élelmiszerünk és lakhelyünk nem maradna… Fontos még megemlíteni, hogy az üzemanyagok terén az egyik legígéretesebb jelöltnek a biogáz és a hidrogéncellás technológia tűnik – ez azonban az energia szabadegyetem egy későbbi előadásának témája lesz majd.

Egyetem

Klasztertag lett az SZTE mezőgazdasági kara

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Az Agrárinformatikai Klaszter közgyűlésén.

Tovább olvasom

Egyetem

Nemzetközi fotóversenyen indult az SZTE hallgatója

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Mi is szavazhatunk Vass Nikolett képére.

Tovább olvasom

Egyetem

A mesterséges intelligenciáról okosítanak fel az AudMax következő előadásán

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Kampis György evolúció- és mesterséges intelligenciát kutató professzor jóvoltából.

Tovább olvasom

Aktuál