Kézilabdásként ismerhették meg sokan a kiskundorozsmaiak közül az immár huszonöt éve a városrészben élő Fidesz-KDNP-s képviselőt, Kosik Dénest, aki Mihálffy Bélával közösen képviseli a dorozsmaiak érdekeit a közgyűlésben. A nyugdíjazása előtt az Ikarus szegedi gyárában dolgozó Kosik Dénessel a képviselői munka szépségeiről és természetesen nehézségeiről is beszélgettünk.
– Ön a 2010-es önkormányzati választás óta tagja a szegedi képviselő-testületnek. Mik az eddigi tapasztalatai, hogyan értékeli ezt a munkát?
– Mihálffy Bélával nagyon jól összedolgozunk, lényeges kérdésben nem is döntünk egyeztetés nélkül. Szerintem másként nem is működhetne, minthogy leülünk, megbeszéljük, és közösen megyünk egy irányba, hiszen egy Szegedhez tartozó, mégis különálló kis települést képviselünk. A képviselői munkának természetesen van jó és egyben rossz oldala is, de ezt az élet minden területéről el lehet mondani szerintem. A rosszabb része, hogy nem mindennel tud az ember megbirkózni. Példaként említhetem a külterületi részeken a csapadék- és belvíz-elvezetési gondokat. Tavaly jól belecsöppentünk ebbe, hisz rendkjívül csapadékos volt az ősz és a tél. Szerencsére a legkritikusabb részeken tudtunk segíteni, de koránt sincs megoldva a probléma mindenütt. A legszebb oldala pedig ennek a munkának számomra az, amikor nemvárt helyről kapok köszönőlevelet.
Mégsem téma Dorozsma önállósodása
„Az elmúlt évek történései, saját tapasztalati és a jelenlegi helyzet elemzése alapján egyetért-e Ön – és családja – azzal az elképzeléssel, hogy Kiskundorozsma településrész egy sikeres népszavazás kapcsán váljon le Szeged Megyei Jogú Várostól, és azután mint önálló település működjön?” Ezt a kérdést tette fel a városrész két fideszes önkormányzati képviselője a Dorozsmai Napló egyik számában. Ahogyan már beszámoltunk róla, Kosik Dénes és Mihálffy Béla egy levélben elemezte a jelenlegi helyzetet, s közgazdászok véleményére hivatkozva azt írták, hogy a Szeged városa közel feleannyit költ Kiskundorozsmára, mint ami a „fejkvóta” alapján járna. 1973 óta tartozik Szegedhez a városrész, először a rendszerváltást követően, legutóbb pedig 2003-ban vetődött fel az önállósodás kérdése. Most mivel a 3500 dorozsmai háztartás közel 10%-ából érkezett mindössze válasz, egyelőre leveszik a napirendről a kérdést.
– Mennyire nehéz a városrész érdekeit képviselni a közgyűlési munkában?
– Ezt jól szemlélteti, hogy az eredeti költségvetésben külön soron egyetlen dorozsmai fejlesztés vagy felújítás sem szerepelt. Nekem fájó pont, hogy az idei büdzsé módosításakor sem sikerült nagyobb jelentőségű, Kiskundorozsmát érintő dolgot beletenni, csak kisebbeket. Ezek között szerepel többek között a fedett buszvárók telepítése, illetve az Orczy iskola nyílászáróinak cseréje, ez utóbbi három millió forint értékben szerepel a költségvetésben. De én úgy gondolom, hogy egy közel tizenegyezer fős kiskundorozsmai településrész életében hárommillió azért nem olyan nagy összeg.
– Az természetes, hogy minden képviselő több forrást szeretne saját körzetébe lobbizni, de azért sikerekről is be tud számolni?
– Pozitív, hogy a Fidesz-KDNP-frakción keresztül létrejött a kiskerti útkeret, ami érinti Dorozsmát is, ezen felül pedig a részönkormányzathoz került közel 11 millió forint. Ez sem nagy összeg véleményem szerint, de ügyesen felhasználva ebből már meg lehet valósítani olyan dolgokat, amelyek fontosak az itt élőknek. Példaként el tudom mondani, hogy a Jerney János Általános Iskolában a sportpálya felújítására több mint 15 éve várnak, és ez most végre megtörténik. A részönkormányzat hozott egy olyan határozatot az év elején, hogy amennyiben közgyűlés elé kerül a pálya rekonstrukciója, akkor a kivitelezési munkálatokba beszáll a dorozsmai részönkormányzat. Erre a célra másfél millió forintot szántunk, s legnagyobb örömünkre már elkezdődtek a munkálatok. Terveink is vannak, szeretnénk 5-6 térfigyelő kamerát felszereltetni frekventáltabb helyekre, mert elszaporodtak a rongálások, s az okozott kár már meghaladja az egymillió forintot. Betörik a buszvárók üvegeit, tönkreteszik a padokat a játszótereken, s a végén tüzet is gyújtanak a fadarabokból – csak hogy néhány példát említsek.
– Van-e valamilyen rangsor az elvégzendő feladatok vagy épp a fejlesztések terén?
– Képviselőtársammal közösen összeállítottunk egy listát, így pontosan nyomon tudjuk követni, melyek azok a feladatok, melyek ránk várnak, illetve mit sikerült már befejeznünk. Folyamatban lévő ügy a Jerney utca végén az aszfaltburkolat elkészítése, amit a részönkormányzati és az egyéni képviselői keretből csináltatunk meg. Az előbb említett térfigyelő rendszert is szeretnénk még idén felszereltetni, jelenleg az árajánlatok bekérésénél tartunk. A külső területeken, vagyis Subasán és Sziksóson a közvilágítás fejlesztése is elkezdődik több utcában nagy örömünkre. Mindemellett nehézségeink is vannak, a Gesztenye utcában egy átemelő szivattyút kellene telepíteni, ez mintegy másfél éve húzódik. Minden megvan hozzá, mindössze az egyik több tulajdonban lévő telek egyik gazdájának a hozzájárulása hiányzik ahhoz, hogy megoldjuk annak a mély fekvésű területnek a vízelvezetését. Amiatt az egy tulajdonos miatt úszott egész télen az a környék, pedig nagyon szeretnénk ezt megoldani. Három játszóterünkre kértünk új játékokat, illetve a főcsatorna és a Dorozsmai úti átjárónál kikotorták a medret, s betonlapokkal fogják kirakni. Ott korábban mindig összetorlódott a víz által sodort gallyak és a szemét.
– A tervek és a jelenleg zajló beruházások mellett bizonyára vannak olyan projektek is, melyek már lezárultak.
– A katolikus templom tornyának felújításába is beszállt a részönkormányzat 500 ezer forinttal, ez immár elkészült. Idén a Pinceszínházzal is volt egyezségük, támogattuk a Várjátékok lebonyolítását, ezért cserébe a színészek ingyen lépnek fel Dorozsmán. Legközelebb augusztus 19-én láthatják őket az érdeklődők a művelődési házban, érdemes lesz megtekinteni produkciójukat. Képviselőtársammal minden olyan ötletet felkarolunk, ami a városrész érdekeit szolgálja, mert az a célunk, hogy érdemes legyen Kiskundorozsmán élnie mindenkinek.
