Orbán: sikeres állam, erős nemzet

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az erős állam és a mögötte álló erős nemzet közötti összefüggésről beszélt szombaton Orbán Viktor miniszterelnök a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján, az erdélyi Tusnádfürdőn.

A legnagyobb érdeklődéssel várt előadást kellemes, napos időben hallgatták végig az összegyűltek. Az elmúlt két esztendővel ellentétben az idén a szervezők nem hívták meg Traian Basescu román államfőt. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ugyanakkor bevezetőjében közölte, hogy folyik a román államfő őszi budapesti látogatásának előkészítése.
Orbán Viktor előadásában kifejtette: az egész világ egy új korszak határán áll, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. Ez a korszakváltás szerinte az előző korszak összeomlásával fog megtörténni. A nyugati világban ugyanis az államadósság olyan mértékűvé válik, hogy a tartozásokat már nem lehet visszafizetni. A most véget érő korszakban sokan azt hitték, hogy a gazdasági növekedés és a fogyasztás korlátlan mértékben fokozható, a piaci verseny átalakult fogyasztási versennyé, de a vagyonok és az erőforrások nem nőttek ezzel arányosan.
A magyar kormányfő szerint az újonnan felépülő új korszakban az államnak merőben új szerepe lesz a gazdaságban, amelyet az államnak kell újjászervezni, megteremtve a munkaalapú társadalmi rendszert a pazarló, fedezet nélküli fogyasztást gerjesztő jóléti állam helyett. Sikeres államot azonban csak akkor lehet felépíteni, ha erős nemzet áll mögötte.
A miniszterelnök szerint a magyarok megértették, hogy a korábbi magyar világ is csődbe jutott. Magyarország minden más európai országot megelőzve adta meg a helyes választ e korszakváltásra – szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett az utóbbi időszak főbb döntéseire, például a kettős állampolgárság megadására, az új alkotmány kidolgozására, az új közteherviselési rendszerre, a bankadó és a válságadó bevezetésére, a nyugdíjvédelmi programra, az adósság csökkentésére és a demográfiai hanyatlás megállítását célzó erőfeszítésre.
Idézte az idei tábor mottóját, amely szerint “összenő, ami összetartozik”. Úgy vélte, hogy éppen az említett korszakváltás legfontosabb következménye lesz a magyar nemzet összenövése. Hangsúlyozta: ha nincs erős anyaország, nincs erős Kárpát-medencei magyar nemzet sem. Jó hírnek nevezte, hogy egy évvel ezelőtt még a zátonyok között sodródók között említették Magyarországot, ma azonban már a zátonyoktól távolodó országok között tartják számon.
A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor
megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az erdélyi magyar pártok, szervezetek közül melyikkel van jóban a magyar kormány, Orbán Viktor kifejezte azt a meggyőződését, hogy az összes határon túli területen egységesen kell fellépni. Hozzátette azonban, hogy az egység felé az elkülönülés utáni együttműködés rendszere is elvezethet. Egy másik kérdésre reagálva úgy vélekedett: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. A tekintélyért viszont harcolni kell – tette hozzá.
Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, mint nemzet a nemzettel. “Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe, beleértve a korlátozott nemzeti önrendelkezéshez, az autonómia valamennyi fajtájához való jogot” – jelentette ki Tőkés.
Úgy vélte, hogy az elmúlt két évtizedben kevés maradandó eredmény született Romániában. “Se autonómiánk, se államilag finanszírozott magyar egyetemünk nincsen” – jelentette ki Tőkés. Szerinte Romániában máig nem zárult le a posztkommunista korszak. Emellett az egész Kárpát-medencében tovább tart a szórványosodás, az elvándorlás, az elmúlt harminc évben egymillióval csökkent a magyarság száma – mondta.
Az elvándorlással kapcsolatban felhívta a figyelmet: otthon maradásra kell nevelni az erdélyi gyerekeket. Súlyos gondnak nevezte, hogy a határ menti régiókban ezrével járnak át erdélyi diákok magyarországi iskolákba, emiatt kiürülnek a romániai magyar iskolák.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) azzal vádolta, hogy “totalitárius egységet” akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – mint fogalmazott – jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival.

Előző sztori

A zsidó hitközség nem vesz részt az újvidéki tiltakozáson

Következő sztori

A Jobbik újratárgyaltatná az államadósság kérdését