Kultúra

Klasszikus nőies fazonok a modernség tükrében + FOTÓK

Klasszikus nőies fazonok a modernség tükrében + FOTÓK

2011. július 3., vasárnap
Klasszikus nőies fazonok a modernség tükrében + FOTÓK
A mindössze 22 éves Somogyi Erzsébet idén májusban Hódmezővásárhelyen már a második divatbemutatóján mutathatta meg kreációit, amelynek fogadtatása - hasonlóképpen első megmutatkozásához, melyre 2010 telén került sor - mind a közönség, mind a szakma részéről igencsak pozitív volt. A bemutató után készült beszélgetésünk alatt megerősödött bennem a gondolat: hallani fogunk még országos szinten is eme bájos hölgy sikereiről. Ambícióival és magáért beszélő alkotásaival nem kétséges, ebben az iparágban van a helye. Elsősorban a májusi bemutatóról, saját stílusának kibontakoztatásáról, közeljövőbeli és távolabbi céljairól faggattuk egy finom melange mellett a helyi kávéházban. – Mikor döntötted el, hogy a divat területén szeretnél dolgozni? – Mindig is érdekelt ez a terület, már kislánykoromban is, amikor rajzolgattam, egy-egy alakhoz többféle ruhát képzeltem el, s vetettem papírra. Már gyermekként is, mindig gondot fordítottam az öltözködésemre. Ennek ellenére az érettségi után egy egészen más területre adtam be a jelentkezésemet, geológia szakosként kezdtem meg felsőoktatásbeli életemet. A divat továbbra is nagy hatással volt rám, de célzottan, ilyen jellegű iskolának akkor még csak a gondolatával kacérkodtam. Nem sok idő elteltével éreztem, ehhez a területhez húz a szívem, ezzel szeretnék foglalkozni, s ekkor jelentkeztem a Szegedi Divatiskolába. – Milyen hosszú volt ez a képzés? Segített neked az iskola rátalálni a saját stílusodra? – A Szegedi Divatiskola hároméves. Ezalatt a legkülönfélébb feladatokkal találtuk magunkat szembe, melyek közül volt, amit első körben nem értettünk, hogy miért éppen azt kérik tőlünk. De amint nekiláttunk a munkának, minden megmérettetés értelmet nyert, semmi sem történt ok nélkül. Az iskolában kellő teret kaptunk a csapatban való munkamenet elsajátítására, emellett megismerkedtünk a divattrendekkel is. Fontos szerephez jutott az egyéni fantázia kibontakoztatása is, így például egyik alkalommal azt a feladatot kaptuk, hogy tervezzünk a nyári eső témakörében. Nekem erről az eső előtti állapot jutott eszembe, egy alkonyodó égbolt, így aztán a kreációim elsősorban a narancs árnyalataival játszottak. A vizsgamunkámban minimum három öltözetet kellett papírról anyagra vinnem. A női mellett a férfidivat és tervezés elsajátítása is hangsúlyos volt. A saját stílusom egyelőre kiforróban van, azonban vannak olyan vonulatok, amelyek közel állnak a szívemhez, s ezek a kollekcióimban is felfedezhetőek. – Melyek ezek a vonulatok?– Elsősorban az ’50-es évek nőies formáit kedvelem, nagyon szeretem a klasszikus nőies fazonú ruhákat. A Dior Divatház rengeteg inspirációt adott a munkáim kivitelezésekor. A letisztult formák szintén közel állnak hozzám. A ruhák egyediségén túl a hordhatóságra is törekszem. Olyan darabokat tervezek, amelyek megállják helyüket a kifutón, egyediek, de amelyek a hétköznapi embereknek készülnek, viseletre. Sok bemutató olyan termékekkel operál a színpadon, amelyeket nem viselésre szántak. Természetesen a szakmai elismerés is rendkívül fontos, ugyanakkor nem tévesztem szem elől, hogy elsősorban a közönségnek tervezem darabjaimat. Kísérletező típus vagyok, minden stílusban szeretném kipróbálni magam, ugyanakkor tudom, mindig is lesznek olyan színek, irányzatok, amelyek közel állnak majd hozzám, s ez időről időre vissza is köszön majd egy-egy ruhámon. – Említetted, hogy a női és férfiruha-tervezést is elsajátítottátok, a bemutatódon mégis elsősorban női ruhákat láthattunk. Mi ennek az oka? – Véleményem szerint a nőket mindig is jobban foglalkoztatta a divat, mint az erősebb nem képviselőit. Ez napjainkban sincs másképp, noha egyre több férfi figyel oda arra, hogy mit vesz fel, s tudatosan válogatja meg ruhadarabjait. A női ruhatervezés több lehetőséget, szabadabb játékot biztosít az anyagokkal, egyelőre így látom. – Melyek azok az anyagok, amelyekkel szívesen dolgozol? – Főként a selyem, amely az elegáns női ruhák beszédes anyagtípusa, valamint a pamut. Ez a két anyag rendkívül ellentétes egymással, a pamut azonban a kényelmes öltözék elengedhetetlen kelléke, meglehetősen funkcionalista munkadarab. – Mesélj egy kicsit a legutóbbi divatbemutatódról! Talán a közönség könnyűnek ítéli egy ilyen esemény lebonyolítását, ugyanakkor a kicsit jártasabb néző tudja, mennyi idő és energia, mekkora összpontosítás kell egy a kivitelezéséhez. – Igen, a kivitelezéshez rengeteg idő és energia szükséges. Fontos, hogy a csapatmunka dinamikus és harmonikus legyen, másképp az előrehaladás megreked. Szerencsésnek mondhatom magam a teamemet illetően, mert mindenki nagyon együttműködő volt, mindannyian azon dolgoztak, hogy segítsenek a munkában. Ha valamit elterveztem, támogatták, segédkeztek a megvalósításában, hamar megtaláltuk mindenkivel a közös hangot. A tervezés a folyamatos átalakulásra épül, újrarajzolás újrarajzolást követ, míg végül összeáll a végleges forma. A legutóbbi divatbemutatón éles kontraszt is felfedezhető volt, az elegáns ruháktól a farmerig minden megtalálható volt a bemutatott kollekcióban. Minél szélesebb közönséget szerettem volna megragadni, s megmutatni azt, hogy a felvonultatott stílusok mindegyikében képes vagyok egyedi darabokkal előállni. A modelleknél egyen frizurát alkalmaztunk, hogy ne vonja el a figyelmet a ruhákról. Ugyanezen elvet követtük a smink kapcsán is. Egyelőre nem hivatásos modellekkel dolgozom, ismerősöket kértem fel, akik lelkesen vállalták a feladatot. Természetesen voltak külső elvárások, főként alaki kritériumok, mert egy – egy ruhát bemutatni nem alkalmas mindenki. Egy-egy lány több ruhában is végig lépkedhetett a kifutón. – Egy divatbemutató kapcsán felmerül a támogatók kérdésköre is. Mennyire ment zökkenőmentesen a támogatók szerzése? – A támogatók szintén fontos részei a bemutatónak. Az Elegancia szalon munkája magas fokú minőséget képviselt, frizuráival a ruhák stílusaihoz tökéletesen illeszkedtek. A Nefertiti (kiegészítők szaküzlete Hódmezővásárhelyen – a szerk.) szépséges bizsujaival, kiegészítőivel szintén nagy segítség volt, hiszen a ruhák ezen darabokkal még kifejezőbbek lehetnek. Az Esztétika szalon szintén remek munkát végzett a sminkekkel kapcsolatban. A támogatók keresése tekintetében szintén szerencsés helyzetnek örvendhettem, hiszen volt, aki telefonon keresett meg, hogy hallott a bemutatóról és szívesen támogatna, segédkezne. Nagyon elégedett vagyok a munkájukkal, s őszintén hálás a segítségükért. Ami a divatbemutató fogadtatását illeti, sok véleményt kaptam mind a közönség, mind a szakma részéről. Főként pozitív kritikák voltak ezek, amelyeknek nagyon örültem, hiszen azontúl, hogy kifejezzem önmagamat, elsősorban értük, nekik dolgozom. Nagyon sokan eljöttek a Fekete Sasba, s kisebb meglepetésként ért, hogy legtöbben csinosan, szépen felöltözve jöttek el. Ebből azt szűrtem le, hogy ezt az alkalmat igenis egy eseménynek tartották a városban, amelyet megtiszteltek azzal is, hogy nem szabadidő ruhában jelentek meg. – Ez volt a második divatbemutatód. Tervezel–e továbbiakat, illetve mik a terveid a közeljövőben? – Nagyon szeretnék minél több bemutatót csinálni, rendkívül jó megmérettetésnek tartok egy ilyen eseményt. Ilyenkor halmozottan érnek a visszajelzések, s ez nekem is irányadó, hogy jól végzem-e a munkámat. Ami a további céljaimat illeti, divattervezőként szeretnék dolgozni, s ha lehet, akkor egy szalont szeretnék majd nyitni valószínűleg Szegeden, ahol igényre szabva terveznék darabokat. Lehetne választani az ott lévő ruhákból is, s azt az egyedi kívánságoknak megfelelően átalakítanám, vagy egy teljesen újat is szívesen terveznék annak, aki betér hozzám. Minőségi, de elérhető árú termékeket kínálnék. A ruha ára némiképp mutatja annak minőségét is, tehát ahhoz, hogy színvonalasnak tekintsék a munkámat, meg kell szabni egy bizonyos alsó határt. Ha valaki terveztet, igazán egyedi, hozzá illő ruhát kap, amely szerintem egy igencsak különleges dolog. Szeged egy nagy és különleges város, a dél-alföldi régió azon központja, amelynek hangulata magával ragad engem. Ez a terület divat szempontjából némiképp még kiaknázatlan (összehasonlítva például Budapesttel), ezért tartom megfelelő helyszínnek egy adott butik megnyitása kapcsán. – Még a beszélgetésünk elején említetted, hogy az ’50-es évek nőies formái és a Dior Divatház nagy hatással vannak rád. Csak a divattrendekből, irányzatokból merítesz ihletet, vagy más forrásaid is vannak? – Nemcsak az irányzatok inspirálnak. Van, hogy egy adott élethelyzet, hangulat, egy-egy designer adott darabjai. Mindig hordok magamnál papírt és ceruzát, elsősorban manuálisan dolgozom, s ha eszembe jut valami új, gyorsan felvázolom. Az sem mellékes, hogy hova, milyen alkalomra készül egy adott kollekció. Lényegében bármi megragadhat, ennek csak a fantázia szab határt. Legutóbb például a Burberry – prosons kollekciója keltette fel az érdeklődésemet, amely szintén egy nőiesebb vonulatot képviselt. – Mi a véleményed a jelenleg újra divatba jövő maxiruhákról? – Ezek a ruhák szépek és érdekesek, de túl sok fantáziát nem látok bennük, mivel az anyaggal kevésbé lehet játszani ennél a fazonnál. Ezek az úgynevezett zsákruhák főképpen a színekkel tudnak egyedit, újat létrehozni. Somogyi Erzsébet ruhái egyediek, nőiesek, s nem utolsósorban hordhatóak, mindenki megtalálhatja bennük saját stílusát. Őszintén megvallva várom, hogy megnyíljon Böbe saját butikja, az első vásárlók között leszek. Jelenleg is tervez kérésre ruhákat, elérhetőségei megtekinthetőek lesznek honlapján, amelyen kollekciói darabjait is megtalálhatjuk. A honlap még készülőben, de rövid időn belül minden lényeges információ (és kép) elérhető lesz a www.elizabethwonderland.com címen.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.