Velencei Bizottság: pozitív elemek és kockázatok az új alaptörvényben

A Velencei Bizottság állásfoglalása szerint az új magyar alaptörvény több pozitív elemet tartalmaz, ugyanakkor egy sor aggodalomra ad okot - mondta Thomas Markert, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által véleményezésre felkért szakértői testület titkára hétfőn Strasbourgban, a bizottság állásfoglalását ismertetve.

"Igaz, pozitív elemeket is tartalmaz, de egy sor kockázatot látunk a jövőre nézve" - fogalmazott

Markert

. A bizottság titkára alkotmány pozitív újításának nevezte a közvetlen alkotmánybírósági panasz lehetőségét, vagyis azt, hogy magánszemélyek az alkotmánybíróságnál megtámadhatják a kormány szerintük jogsértő lépéseit. Kifogásolta viszont, hogy az új alaptörvény megvitatására túl kevés idő volt, az ellenzék nem vett részt a vitában és a szöveg szavazásán, valamint, hogy az alaptörvény túl széles körben hivatkozik a sarkalatos törvényekre. Markert azt mondta: ugyan érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy új teljesen szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát. Kifogásolta viszont, hogy az alaptörvényt elegendő átláthatóság és nyilvános vita, továbbá az ellenzék részvétele nélkül, a kormányzati szövetség kétharmados többségével fogadták el. Utóbbit sajnálatosnak nevezte, megjegyezve, hogy bár nehéz közös hangot találni egy alkotmányról, de a lehető legnagyobb többségre kell törekedni a legitimitás érdekében. Markert azt mondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A Velencei Bizottság azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy 50 hivatkozást az alaptörvényben, olyan esetekben is, amikor ennek nem látszik értelme, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. A testület szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani. "Tehát ebben az esetben a demokratikus döntéshozatal egy lényeges szűkítéséről lehet beszélni" - hangsúlyozta Thomas Markert. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a költségvetési tanács - amelynek tagjait egy adott parlamenti többség nevezte ki - nagy mértékben korlátozhatja egy új összetételű parlament hatalmát a költségvetési kérdésekben - mondta. A Velencei Bizottság azt is problematikusnak találta, hogy az új alaptörvény meglehetősen keveset mond a bírói hatalom függetlenségének biztosításáról. Megjegyezte: ezt a kérdést jelenleg nehéz értékelni, mivel ezt egy majdani sarkalatos törvény fogja szabályozni. Thomas Markert az érzékenyebb, érzelmi alapú kérdések kapcsán beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról, amelyek a Velencei Bizottság szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említése alapján az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat. Az alapjogok szabályozása kapcsán a szakértői testület titkára megjegyezte, hogy Magyarországon szenvedélyes vita zajlott egyebek mellett a házasság meghatározása, illetve a magzati élet védelme körül. Thomas Markert egy újságírói kérdésre úgy válaszolt: a Velencei Bizottság nem fogja monitorozni a magyarországi fejleményeket, de az Európa Tanács azzal a kéréssel fordulhat a jövőben a szakértői testülethez, hogy kísérje figyelemmel például a sarkalatos törvények elfogadását, a bírók és az alkotmánybíróság helyzetét. A Velencei Bizottság titkára a magyar kormány reagálása kapcsán - szintén egy kérdésre válaszolva - kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület az állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta, "a magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak". Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét. Markert a Velencei Bizottság pénteken elfogadott és hétfőn délben nyilvánosságra hozott - a testület honlapján is olvasható - véleményét összegezve azt mondta: az új magyar alaptörvény elfogadása nem egy folyamat végének, hanem inkább egy folyamat nagyon fontos lépésének tekintendő. Lényegesnek nevezte, hogy a nemzetközi közösség továbbra is kísérje figyelemmel a magyarországi fejleményeket. A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete; az alkotmányjogászokból álló független szakértői testület 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik annak ellenőrzésében, hogy az új európai alaptörvények megfelelnek az európai alkotmányozási hagyományoknak.