Kultúra

Nevében is szegedivé válik az Angyali üdvözlet + FOTÓK

Nevében is szegedivé válik az Angyali üdvözlet + FOTÓK

2011. május 20., péntek
Nevében is szegedivé válik az Angyali üdvözlet + FOTÓK
Nevében is szegedivé válik Giorgio Vasari egykor V. Pius pápa kápolnáját díszítő festménye, az Angyali üdvözlet. A Móra Ferenc Múzeumban őrzött tondót három napon át, a névadóünnepség alatt a Fogadalmi templomban láthatja a közönség. A jövőben a szakmai és a szélesebb közvélemény a "Szegedi angyali üdvözletként" emlegetheti a felbecsülhetetlen értékű műkincset – mondta az MTI-nek Szabó Tamás, a Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora. A szakember közölte, a templomban ideálisak a körülmények a festmény bemutatásához. A páratartalom és a hőmérséklet csaknem azonos a múzeumival, a fényviszonyok pedig olyanok, mint amilyenek között egykor a pápa is láthatta a művet. A felülről érkező szórt fény, derengő, a színeket összeolvasztó hatást ad és páratlanul légiessé teszi a képet. A festmény névadóünnepségét szombaton este tartják a Dóm téren, vasárnap pedig bemutatják a kép új névtábláját. Az elmúlt évek kutatásai derítettek fényt arra, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól 1569-ben a Vatikánban akkor készülő új épületszárnyba. A képet a pápai lakosztály Szent Mihály-kápolnájába festette a mester. Előrehaladott kora miatt az ott készült freskókat vélhetőleg segéde készítette el, de az oltárképet és a kupolát tartó négy oszlopra a négy tondót - kör alakú képet - Vasari festette. A festmények a Vatikánban a XIX. század közepéig voltak a helyükön, majd amikor az 1800-as évek közepén beköszöntöttek az "új idők", a középkori, illetve reneszánsz alkotásokat eltávolították, a freskókat lemeszelték. A főoltár Livornóba került, a négy tondó azonban eltűnt. A táblakép 1925-ben hagyatékként került a közgyűjteménybe, az akkori igazgatónak, Móra Ferenc köszönhetően. A szegedi Zsótér család 1896-ban vásárolta egy hivatásos kereskedőtől. Azt azonban nem tudni, hogyan került a kép egy magyar kereskedőhöz, és mi lett a másik három tondóval. Giorgio Vasari olasz festő, építész, művészettörténeti író volt. Michelangelo tanítványaként a mester nagy római falfestményeinek másolásával képezte ki magát. Vasari Firenzében nagyrészt a Medici-család szolgálatában állt. A művészettörténészek szerint a reneszánsz szót minden bizonnyal ő írta le először. Az Uffizi-palotát, amely a Mediciek kormányzatának székhelye volt, Vasari tervezte. Michelangelóval tanítványi-baráti kapcsolatot ápolt, festett képeket is Michelangelo útmutatásai szerint, és az ő tanácsára kezdett építészeti tanulmányokat folytatni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.