Fókuszban az új alkotmány

Hétfőn szavazhatnak a honatyák a kormánypártok jövőre életbe lépő alkotmányjavaslatáról. Ez esetben Schmitt Pál köztársasági elnök várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn, ünnepélyes keretek között írja alá a dokumentumot - írja a hirado.hu.

Az Országgyűlés ma fogadhatja el a kormánypártok által előterjesztett alkotmányjavaslatot, amelyhez a parlamenti képviselők kétharmadának igen szavazatára lesz szükség. Az MSZP és az LMP várhatóan nem vesz részt a határozathozatalon; a Jobbik korábban azt közölte, hogy nem szavazza meg az új alaptörvényt. A parlament egynapos ülésén az alkotmánytervezet záróvitájára is sor kerülhet, ha érvényes, zárószavazás előtti módosító javaslatok kerülnek a Ház elé. A képviselők ez esetben a kora délutáni órákban szavazhatnak az elfogadása esetén jövőre életbe lépő új alaptörvényről. Ideiglenesnek szánták 1989-ben a negyven évvel korábbi alaptörvény megújítását, ezért az elmúlt húsz évben a politikusok szinte mindegyik kormányzati ciklusban szerettek volna alkotmányozni. A huszonegy évvel ezelőtti egyeztetéseken részt vett

Orbán Viktor

is. Idén tavasszal a miniszterelnök így beszélt az akkori alkotmányozásról: "Az eddigi átmeneti alkotmány is úgy született meg 1989-ben, hogy abban az embereknek lényegében semmilyen beleszólása nem volt, és demokratikusan választott parlament sem állt mögötte." Tavaly nyáron megalakult az alkotmányelőkészítő bizottság, amely letett az asztalra egy tervezetet, de az ellenzéki pártok távoztak a testületből, így a parlamenti többség úgy döntött, hogy mindegyik párt nyújtson be saját koncepciót. Ezt csak a Fidesz–KDNP, illetve a független Szili Katalin tette meg. Mindeközben elkezdődött a nemzeti konzultáció, melynek során több mint 920 ezer választópolgár küldte vissza azt a tizenkét kérdést tartalmazó ívet, amelynek alapján például a tényleges életfogytiglani büntetés bekerült, míg a gyermekek után járó extra szavazati jog kikerült az alaptörvényből. Továbbra is napirenden maradt az Alkotmánybíróság újraszabott jogköre. A Jobbik a történelmi alkotmányt állította volna helyre, ennek ellenére a parlamenti vitában részt vettek a radikális párt képviselői. A független

Szili Katalin

több elképzelése is megjelenik az alaptörvényben, mégsem szavazza majd meg a tervezetet. Az MSZP és az LMP nem vett részt az alkotmányozási munkában - írja az

MR 1 honlapja

. (Forrás: hirado.hu, mr1-kossuth.hu)