Bulvár

Elszállt a sas a Szegedi Vadasparkból + FOTÓK + HANG

Elszállt a sas a Szegedi Vadasparkból + FOTÓK + HANG

2011. április 9., szombat
Elszállt a sas a Szegedi Vadasparkból + FOTÓK + HANG

A vadasparkban gyógyult meg a rétisas

Április másodikán – Kelebia közelében – egy hivatásos vadász legyengült rétisasra talált, melyet a Vadaspark természetvédelmi mentőközpontjába szállított. Az állatkert munkatársai először mérgezésre gyanakodtak, azonban szerencsére csak egy fertőzésben betegedett meg a fokozottan védett ragadozó madár. A szárnyas ragadozó a szakértő kezek között hamar meggyógyult, gondozói pénteken adták őt vissza a természetnek. A madár sokkos állapotban, nagyon magas lázzal került be a Szegedi Vadasparkba. A sast a vadász egy fészek mellett találta, ezért volt nagyon fontos, hogy minél előbb vissza tudják engedni a természetbe, hiszen ezek az állatok most érkeztek el a költés és a fiókanevelés időszakához. A gondos gyógyító munka eredményeképpen a ritka és fokozottan védett rétisast pénteken délután, a Kiskunsági Nemzeti Parkban, Kelebia mellett engedték szabadon, ahonnan várhatóan néhány kilométeres repüléssel eléri majd a fészkét. Az eseményen Boros Emil, a nemzeti park igazgatója és Krnács György természetvédelmi őr, a Vadaspark részéről pedig Veprik Róbert igazgató és Endrédi Lajos gyűjteményi részlegvezető közreműködött. A madár „ajándékba” kapott egy jelzőgyűrűt, aminek a segítségével a későbbi vizsgálatok során megtudható, merre is járt. A vadaspark és a nemzeti park munkatársai bíznak abban, hogy a meggyógyult rétisas akár 20-30 évig is a területen fog élni, ez idő alatt gyarapítani tudja az ország közel 130 fészkelő párját. „Szerencsére Magyarországon már elég jól stabilizálódott ennek a ragadozó madárfajnak a populációja” – tudtuk meg Veprik Róberttől. „Szépen növekszik az egyedszám, de mindenképpen szükség van a madarak védelmére. Az emberek figyelmét is szeretnénk arra felhívni, hogy ezek az állatok is részei a körülöttünk lévő természetnek” - tette hozzá.

A rétisas

A rétisas hazánk legnagyobb termetű ragadozó madara, világszerte körülbelül 20 ezer példánya él, óriás területen Nyugat-Európától a Távol-Keletig. Egyes régiókban, különösen Európában már a kipusztulás fenyegette őket. A hatalmas égi csúcsragadozókban sokan – oktalanul – veszélyes fenyegetést láttak, mind az emberek, mind pedig a háziállatok életére. A vadászat és illegális befogás mellett az életterének szűkülése, valamint a mezőgazdasági kártevők elleni mérgezés veszélyeztette a madarakat. A 1970-es évektől azonban a szigorú védelmüknek köszönhetően a számuk emelkedni kezdett, és ma már biztonságban tudhatjuk őket a kipusztulástól, hazánkban pedig 118-130 állandóan fészkelő párról tudunk.

Madármentés EU-s támogatással

A Szegedi Vadaspark, valamint a Palicsi Állatkert és a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi mentőtevékenységéhez kapcsolódó állat-egészségügyi feladataik ellátásához korábban háromszázezer euró uniós pályázati forrást nyert, melyről portálunk is beszámolt. Ez mindenképpen nagy segítség mindhárom szervezet számára, hiszen eddig kizárólag saját forrásokból fedezték ezt a fontos munkát. Évente közel ezer vadmadarat fogadnak az állatkertekben, és ezek jelentős részét szabadon is tudják engedni felépülésük, illetve – ha elárvult fiókákról van szó – felnevelésük után. De nemcsak madarakkal foglalkoznak, hanem minden, Magyarországon élő védett és fokozottan védet állatfajjal, amelyeket a vadasparkba betegen, sérülten vagy elárvultan bekerül. A program során minden egyedet megpróbálnak meggyógyítani, kezelni, és a lehetőségekhez mérten a legrövidebb időn belül élőhelyén szabadon is engedik őket.

Mit tegyünk a beteg vadállattal?

„A legelső teendő az, hogy győződjünk meg arról, hogy az állat milyen állapotban van” – tájékoztatott a teendőkről a vadaspark igazgatója. „Ha úgy látjuk, hogy beteg, le van gyengülve, akkor mindig körültekintő módon kell befogni. Ne felejtsük el madarak esetében a sérülések kizárását, emlősöknél pedig a veszettséget, ami akár emberre is veszélyes lehet. Ezért mindenképpen ajánlatos szakembert hívni. Azonban ha úgy ítéli meg valaki, hogy egyedül is képes az állatot befogni, akkor mind az állat biztonsága, mind pedig a saját érdekében nagyon körültekintően tegye ezt.” A Szegedi Vadaspark gyakorlatilag egész nap fogadja a beszállított állatokat, de nem árt előtte telefonon jelezni, hogy a szakemberek – akár karanténnal, akár állatorvossal – fel tudjanak készülni az érkezésükre.

Csempészett afrikai sasok és keselyűk

Még január végén számoltunk be arról, hogy nemzetközi védelem alatt álló afrikai sasokat és keselyűket próbáltak a kiszombori határátkelőnél az országba beléptetni. Az állatok az illetékes minisztérium utasítása szerint lefoglalásra kerültek, majd a Szegedi Vadaspark madármentő központjába szállították őket. Jelenleg a ragadozó madaraknak már csak egy része van itt, a többit más hazai állatkerteknek adták át, mivel nagyon nagy mennyiségű állatról volt szó, melyeket nem lehet együtt tartani. Ezért minél hamarabb próbálták a madarak elhelyezését megoldani, akik mind Szegeden, mind pedig a többi állatkertben jó körülmények között vannak. „Sajnos az állatcsempészésben nincsenek külön időszakok, amíg fizetőképes kereslet van az így szállított állatokra, mindig elő fognak fordulni a hasonló esetek” – folytatta az igazgató. „A határrendészek munkáját ki kell emeljük, akik mindent megtesznek, hogy ezek a fajok a leghamarabb a megfelelő körülmények közé kerüljenek, és az állatcsempészetet minél alacsonyabb szintre próbálják leszorítani.”
Hallgassa meg a Veprik Róbert vadaspark-igazgatóval készített hanganyagunkat!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.