Az egymilliót is elérheti a kérdőívet visszaküldők száma

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Szájer József arra számít, hogy a jövő heti határidő lejártáig eléri az egymilliót azok száma, akik visszaküldik az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívet.

A nemzeti konzultációs testület elnöke a HírTV Kontraszt című műsorában vasárnap este azt mondta: tervezik egy “gazdasági alkotmány” létrehozását is. Szájer József azzal kapcsolatban, hogy péntekig csaknem nyolcszázezer ember küldte vissza kérdőívet, azt mondta: bízik abban, hogy ez a szám eléri majd az egymilliót.
Azt ígérte: az észrevételeket beépítik a szövegbe; ha a válaszadók többsége nem ért egyet egy elképzeléssel, akkor azt módosító indítvánnyal majd a parlamenti vitában kiveszik a szövegből, ha pedig támogatnak egy kezdeményezést, akkor beépítik.
A kiveendő ügyekről nem kívánt részleteket mondani, a gyermekek utáni szavazati joggal kapcsolatban csupán annyit közölt: ez “szívügye” és azzal a megfogalmazással került be a szövegtervezetbe, hogy egy gyerek után adhatna le pluszszavazatot az anya. Kiemelte: ezt lehetőségként fogalmazza meg az alkotmányt, de nem követeli meg. Mint hozzáfűzte, ezt egy néhány hónap múlva elfogadandó választójogi törvény szabályozná.
Szájer József bízik abban, hogy ha nem is most, hanem hosszabb távon ez a társadalom értékrendjét kicsit átalakító és a jövő nemzedékek érdekeit jobban figyelembe vevő javaslat részévé válhat a magyar jogrendnek.
A politikus beszélt arról is, hogy több kétharmados törvény megalkotását teszi szükségessé az új alkotmány. Ezek között szólt a választójogi törvény mellett egy igazságszolgáltatási reformról, egy az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvényről, mivel a testületnek megváltoztatták a jogköreit. Ha nem is az alkotmány hatálybalépéséig, hanem majd azt követően, de biztosan hozzá kell nyúlni az önkormányzati törvényhez – emelte ki. Közölte: tervezik egy “gazdasági alkotmány” létrehozását, ennek alapjait az alaptörvény tervezete megadja.
Szájer József szerint nem kerül “egy fillérbe sem”, hogy a Magyar Köztársaság elnevezés Magyarországra változik. Kifejtette: arról is döntés született, hogy az elnevezést fokozatosan vezetik be. A jelenlegi “alkotmánynak hívott dokumentum” ellentmondása, hogy úgy kezdődik, Magyarország köztársaság, tehát az ország nevét Magyarországként állapítja meg, utána viszont következetlenül az államformát is hozzáteszi az elnevezéshez – emelte ki.
Magyarország neve ezer éve Magyarország – jelentette ki. Úgy vélekedett: a pénzérméket akkor cserélik ki, amikor elkopnak, a papírokat pedig akkor, amikor azok elhasználódnak, erre egy fillért nem fognak fordítani.

Előző sztori

Kézilabda: szegedi gólok, Tatai-bravúrok, irány az Eb!

Következő sztori

Friss Rádió88-as bulifotók a SZEGEDmaCafén!