Egyetem

Szabó Gábor akadémikus: Rektorváltás, nem irányváltás

Szabó Gábor akadémikus: Rektorváltás, nem irányváltás

2010. június 22., kedd
Szabó Gábor akadémikus: Rektorváltás, nem irányváltás
Szabó Gábor akadémikus, lézerfizikus, a Természettudományi és Informatikai Kar professzora lett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora a szenátus június 21-i döntése értelmében. A 49 tagú testületből 32-en szavaztak rá. Amint portálunknak elmondta, első feladataként a felsőoktatási intézmény gazdálkodását tekinti át. – Milyen örökséget vesz át, milyennek látja az egyetem helyzetét? – A Szegedi Tudományegyetem sikeres, számtalan projekt indult be az elmúlt időszakban. Olyan típusú problémáink vannak, melyekkel az egész magyar felsőoktatásnak szembe kell néznie. A képzési rendszer ugyanis nem tudott megbirkózni például a tömegképzésre való átállással, így nekünk is akad mit tennünk ezen a területen. Hallunk olyan híreket, hogy gazdasági téren megszorítások várhatók, melyekkel természetesen adott esetben nekünk is meg kell birkóznunk, de ezek egyelőre nem konkrétumok. Információink szerint a közszférát esetlegesen érintő leépítések az egyetemekre nem fognak vonatkozni. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy az egyetemen rektorváltás történt, irányváltás nem fog történni. – Min kellene változtatni a képzés tekintetében, a bolognai rendszert tartja hibásnak? – Nem ebben látom a problémát, hanem abban, hogy az 1990-es években megindult a tömegesedés. Míg korábban a korosztály 10 százaléka járt felsőoktatási intézménybe, ma már 40-50 százalék. Egészen más képességű hallgatók érkeznek a magyar felsőoktatásba, ezzel nem tudtunk rendszerszerűen megbirkózni. A bolognai rendszer ezen nem segített, hanem bizonyos területeken tovább rontott, de nem az új rendszer bevezetése a hiba. Át kell állnia a felsőoktatásnak arra, hogy nem úgy működik, mint a régi időkben. Nem következhet be (aminek sajnos vannak jelei), hogy a tömegképzésre való átállás veszélyezteti annak a legjobb 10 százaléknak a képzését. Fontosnak tartom, hogy a tehetséggondozás megmaradjon, hiszen a tömegképzés erre rossz hatást gyakorol. Erre van egy sereg recept, ezek egy részét már működő rendszerekből el lehet lesni, más részét pedig hazánkban kell kidolgozni a magyar viszonyokhoz igazítva. – Hogyan képzeli a most leköszönő Szabó Gábor rektorral való együttműködést? – Rektor úr a kollégám volt tíz évvel ezelőtt is, és vélhetőleg a következő évtizedben is az lesz. Szakmai együttműködésünk, sőt közös pályázatunk is volt, régről ismerjük egymást. A rektorválasztás nem egymás besározásáról szólt, hanem korrekt megmérettetés volt. Egy egyetem rektorválasztáskor üzen a hallgatóknak is. Ha a diákok azt látják, hogy az egyetem professzorai nem kollegiális viszonyban vannak egymással a rektorválasztás alatt, az szerintem az nagyon rossz üzenet. Remélem, hogy mindenben segíteni fogja az egyetem munkáját, rajtam pedig nem múlik semmi.

– Mi lesz az első feladat, ami önre vár, mikor július 1-jén átveszi a hivatalt? – A gazdálkodás részleteivel kell tisztába jönnöm első lépésként. Elég sokat nézegettem az utóbbi időszakban a költségvetésünket, de egy rektornak ezt mindenképpen teljes mélységében ismernie kell. Az egyetemnek szüksége van egy teljes belső átvilágításra, mert az utóbbi időben sokszor nagyon gyorsan történtek az események. A szenátus tagjaival is beszéltem erről. Az szokott lenni a problémánk, hogy megy előre az élet, jönnek a lehetőségek és feladatok, és mindig mindent két napon belül meg kell csinálni. Egy ilyen vezetőváltás jó, ha arra is módot ad, hogy megálljunk és megnézzük, pontosan miként is állunk.

Varga Anna – Pintér M. Lajos

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.