Kultúra

A szatymazi szőlő üzenete

A szatymazi szőlő üzenete

2010. június 11., péntek
A szatymazi szőlő üzenete
A 81. Ünnepi Könyvhét keretében bemutatták Mód László és Simon András könyvét, „A Becsűletes Gazdaság egybe gyúlt... Adatok a szeged-szatymazi szőlőhegyi gazdaközösségek működéséhez” címmel. A szerzőpáros egy pohár bor mellett Szeged környéki szőlő- és borkultúráról álmodozott. Mód László, a Móra-múzeum néprajzkutatója (képünkön jobbra) a könyv alapötletéről elmondta: az elmúlt években rendszeresen úgy reklámozták a szegedi borfesztivált, hogy Szeged soha nem volt jeles szőlő- és bortermőhely. „Ezen a képen szerettünk volna többek között ezzel a kiadvánnyal is változtatni. Szerettük volna felhívni arra a figyelmet, hogy a város határában a 19-20. század fordulóján 12-13 ezer hold szőlő volt, tehát jeles helye volt a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrájának. Ez a tény árnyalja a mára kialakult képet, és a rámutat Szeged egykori jelentőségére” – magyarázta portálunknak Mód László. Hogy miért éppen szatymazi szőlőhegyek? Nos, ez nem tudatos választás volt, a Móra Ferenc Múzeum néprajzi adattárában fennmaradt két jegyzőkönyv két szatymazi szőlőhegyről ad számot. Időben az 1870-80-as évektől az 1930-40-es évek elejéig terjedően rögzítik a gazdaközösség éves rendes, illetve rendkívüli üléseinek történéseit. Ezt a jegyzőkönyvet használta fel egyébként Huszka Lajos is, akinek A szatymazi szőlőhegyek címmel jelent meg kis füzete 1975-ben, melyből azonban terjedelmi okokból hiányzik a teljes forrásközlés. „Ez ma már nehezen hozzáférhető, ezért úgy gondoltuk, hogy a teljes forrásközléssel és a ’75 óta megjelent néprajzi szakirodalmat is figyelembe véve próbálunk egy alapos, részletekbe menő elemzést adni a bevezető tanulmányban” – tudtuk meg Simon Andrástól (képünkön balra). Mód László szerint igen széles lehet a könyv befogadóközönsége, mivel részint forrásközlésről van szó. A szerzők a bevezető tanulmányban csak egy olvasatát próbálják adni a dokumentumoknak. Akár egy történész is elemezheti az adatokat, vagy azok a szatymazi családok, akiknek valamikor ezen a két területen volt szőlőbirtokuk; ők egyfajta családtörténeti kutatás céljából is kézbe vehetik a kiadványt, ugyanis gazdanévsorokat is találunk a jegyzőkönyvekben. „Szatymaz Szegednek egyfajta üdülőövezete volt egykor, az árvíz után épült ki, az ott szőlőt művelő családok élen jártak a szőlőművelésben, a korban modernnek számító technikákkal, fajtákkal kísérleteztek, vezető szerepet töltöttek be, hiszen Szeged határa óriási kiterjedésű volt” – hangsúlyozza a néprajzkutató, hozzátéve, hogy ha jön egy kedvező időszak, újjáéledhetne a szatymazi szőlőkultúra, bár a globalizáció világában ez nagyon nehézkes.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.