Pünkösdölőre várják a vendégeket Ópusztaszeren

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Már szombattól pünkösdölőre várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba, ahol idén nemcsak pünkösdi királynéjárás és pünkösdi királyválasztás lesz, hanem az is eldől, ki az „erős embör”, a „dógos asszony” és az „ügyes gyerök” – közölte Zelena András, a park kommunikációs munkatársa az MTI-vel.

A keresztény egyház egyik fő ünnepéhez, a pünkösdhöz a szegedi nagytájon is gazdag hagyományok fűződnek. A XIX. században még általános volt pünkösd szombatján a Tiszában való fürdés, és ha ez hajnalban történt, úgy tartották, a fürdőzőt elkerüli minden betegség. Piros pünkösd hajnalán általános volt a bodzázás: zöld ággal – fűzzel, bodzával – ékesítették fel az emberek a házuk táját, volt, ahol pünkösdi rózsából font koszorúval díszítették a bejáratot. A hiedelem szerint az Isten haragja, a villámlás így elkerüli a házakat.
A legkedvesebb hagyomány pedig a pünkösdölés volt, amikor a gyermekek „legszebb ruhájokba öltözvén házrul-házra jártanak és apró táncolások között énekeltek”.
A pünkösdi készülődés már szombaton és vasárnap elkezdődik az ópusztaszeri skanzenben, ahol dudamuzsika kíséretében szegvári asszonyok mutatják be a lakodalmas kalács sütésének fortélyait.
Hétfőn reggel régi szokás szerint bodzaágakkal díszítik a skanzen házait, majd szekéren zenés hírelésre indulnak. A pünkösdi királynéjárást lovas vetélkedés követi, a pünkösdi király címéért. A legények ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában “ingyen rovása” volt, vagyis a község fizette a fogyasztását, lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.
A lovasok erő- és ügyességi próbái után a vállalkozó szellemű vendégek is megmérethetik magukat az „erős embör”, „dógos asszony” és „ügyes gyerök” címekért. A skanzenben egész nap pünkösdi vonós, „klárnétos”, alföldi tekerős muzsika szól, és táncos jókedv, étel-ital, kézműves vásár várja az érdeklődőket.

Default thumbnail
Előző sztori

Nincs megállapodás az M43-as ügyében (Frissítve)

Default thumbnail
Következő sztori

Milliárdos viharkárok az agrárvilágban

Legutóbbi hasonló cikkek