Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Bulvár

Névforduló: Defoe, Tömörkény és egy másik Széchenyi

Névforduló: Defoe, Tömörkény és egy másik Széchenyi

2010. április 24., szombat
Névforduló: Defoe, Tömörkény és egy másik Széchenyi

Ezúttal írókról emlékezünk meg: Robinson Crusoe szülőatyjáról, a szegedi kötődésű Tömörkény Istvánról és gróf Széchenyi Zsigmondról, aki vadászexpedíciói során bejárta Afrikát.

1660-ban e napon született Daniel Defoe (Eredeti neve Daniel Foe) (1660-1731.) angol író, újságíró. Az angol felvilágosodás egyik nagy alakja. Az első angol regényíró. Több mint 500 könyvet írt. 1660-ban született kispolgári családban. Édesapja gyertyaöntő, majd mészárosmester, aki a puritán felekzet szigorúan vallásos szellemében nevelte fiát. Defoe – iskolái elvégzése után – kereskedő lett: beutazta Spanyolországot, Itáliát, Német- és Franciaországot. Később felhagyott üzleti tevékenységével és írni kezdett. Élete nagy részében politikai újságíróként dolgozott. Majdnem 60 éves volt, amikor elkezdett regényeket írni. Eleinte főleg vallási, politikai, vita- és gúnyiratokat adott ki, ő alapította az első angol irodalmi folyóiratot. Legismertebb regénye, amit az első angol regényként tartanak számon, a Robinson Crusoe 1719. április 25-én jelent meg. Ezt követte a Moll Flanders örömei és viszontagságai (1722). 1917-ben ezen a napon hunyt el Tömörkény István (született Steingassner István, Cegléd, 1866. december 21. – Szeged, 1917. április 24.) magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. Ausztriai eredetű sváb családban született. Tömörkény tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig a makói református gimnáziumban tanult. Később patikusinasnak szegődött, hogy el tudja magát tartani. 1886-ban a Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak. Ekkor változtatta vezetéknevét Tömörkényre, a dualizmus korabeli Magyarországon ugyanis a közéletben idegen néven nem lehetett részt venni. Bár az újságírás nem nyújtott biztos polgári megélhetést, Tömörkény írói tehetségének kibontakoztatására alkalmas volt. 1899-ben a tudós szegedi főrabbi, Löw Immánuel javaslatára tisztviselő lett a Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum intézményében. Itt sajátította el a könyvtári és múzeumi teendőket, majd a korábbi igazgató, Reizner János halála után, 1904-ben Tömörkény István lett a könyvtár és a múzeum igazgatója. Embert próbáló feladat volt jóformán másodmagával, Móra Ferenccel együtt Somogyi Károly esztergomi kanonok 40 000 kötetes könyvtárát gyarapítani, katalogizálni, szolgáltatni az olvasóknak, s a muzeológiai tudomány valamennyi területét gyűjteni, rendszerezni, foglalkozni numizmatikával, természetrajzzal, régészettel, helytörténettel, a képzőművészetekkel, s emellett Tömörkény feltett szándéka volt a néprajzi gyűjtemény kialakítása, gyarapítása. A Tömörkénnyel együtt dolgozó Móra Ferenc már megérezte Tömörkény kvalitásait, s mindenben együtt munkálkodott vele, a néprajzi anyag felgyűjtésében is. A múzeumi kiállítások megrendezésében is, amelyeknek nagy sikere volt. A kiállításokat többen látogatták, mint a könyvtárat. Még elgondolni is fantasztikus ezt a hőskort, az egész múzeum egy raktár, s egyben kiállítási terület, egyszerre tárul a látogatók szeme elé a múzeum teljes anyaga. 1967-ben e napon halt meg sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Zsigmond (Nagyvárad 1898. január 23. – Budapest 1967. április 24.) vadász, író. Gróf Széchenyi Zsigmond a Nemzeti Múzeum alapítójának, Széchényi Ferenc grófnak ükunokája. Dédapja volt Széchényi Lajos, Istvánnak, a „legnagyobb magyarnak” testvérbátyja. 1924–1932 között a Somogy megyei Kőröshegyen gazdálkodott, erre az időre esett első afrikai állatgyűjtő és vadászexpedíciója; 1927-től vadászott Egyiptomban, Líbiában, Szudánban, Kenyában, Tanganyikában és Ugandában. 1935-ben Alaszka következett, majd 1938-ban ismét Afrika. 1939-1944 között apja Fejér megyében levő birtokán vadvédelmi és vadbiológiai problémákon dolgozott. A második világháború alatt nagy veszteség érte. Leégett budapesti Istenhegyi úti villája, és megsemmisült trófeagyűjteménye. 1947-től; vadászati felügyelőként dolgozott az Országos Erdészeti Központban. 1950-ben a Mezőgazdasági Múzeumban, szakmuzeológus, de 1951-ben kitelepítették egy Hajdú megyei Polgár melletti tanyára. A Rákosi-rendszer alatt sok igazságtalanság érte, munkát nem kapott. Az ’50-es években került a Keszthelyi Helikon Könyvtárba, itt elkészített egy szakbibliográfiát a vadászati irodalomról. 1960-ban hivatalos állami expedícióval Kelet-Afrikában járt.

Ez is érdekes lehet

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

Regionális hírportálok
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
Közélet Gazdaság Magazin Bulvár Szolgáltatás Rádió
Bács-Kiskun - baon.hu Baranya - bama.hu Békés - beol.hu Borsod-Abaúj-Zemplén - boon.hu Csongrád - delmagyar.hu Dunaújváros - duol.hu Fejér - feol.hu Győr-Moson-Sopron - kisalfold.hu Hajdú-Bihar - haon.hu Heves - heol.hu Jász-Nagykun-Szolnok - szoljon.hu Komárom-Esztergom - kemma.hu Nógrád - nool.hu Somogy - sonline.hu Szabolcs-Szatmár-Bereg - szon.hu Tolna - teol.hu Vas - vaol.hu Veszprém - veol.hu Zala - zaol.hu
© 2023logo