Szerbia vízummentessége már érződik a Dél-alföldi régióban

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Több mint 23 ezer ügyfele volt a Dél-alföldi régió bevándorlási hivatalának 2009-ben; elsősorban engedélyek kiállításáért fordultak hozzájuk – mondta Petrik Orbánné regionális igazgató hétfői, szegedi sajtótájékoztatóján.

A szakember közlése szerint Szerbia decemberi vízummentessége már érzékelteti hatását. Addig a szerb állampolgárok csak vízummal érkezhettek, még rövid időtartamra is, most viszont a mentességet élvezők – akiknek új útlevelük van – már a magyar hatóságnál is benyújthatják az uniós tartózkodásra vonatkozó kérelmet. Ezzel már több százan éltek – tette hozzá az igazgató.
A tartózkodási kérelmekről szólva elmondta, hogy az uniós állampolgárok hosszabb időre – öt vagy tíz évre – kapnak tartózkodási engedélyt, így az előző évhez képest 20 százalékkal csökkent a kérelmezők száma, tavaly több mint 2800 volt. A harmadik országbeli állampolgárok kérelmeinek száma szinte megegyezik az előző évivel, viszont a hosszabbítások iránti kérelem mintegy 20 százalékkal emelkedett. 2009-ben mintegy háromezren fordultak a hivatalhoz harmadik országból – sorolta az adatokat.
A letelepedések száma minimális mértékben csökkent, túlnyomó többségben a Szerbiában élő magyarok folyamodnak ilyen engedélyekért. Szeged, egyetemi városként nagyon színes, az uniós kérelmezők majdnem fele egyetemista, csakúgy, mint a harmadik országból érkezőké – fejtette ki az igazgató.
Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási Hivatal főigazgatója a sajtótájékoztatón az igazgatóság munkáját rendkívül pozitívnak értékelte, megjegyezve, hogy az a harmadik legnagyobb ügyforgalmú egység az országban. Közlése szerint nagy kihívást jelentett a régió számára a menekültek számának növekedése. Szeptemberig úgy tűnt, megduplázódik a menekültek száma a 2008-as évhez képest. A folyamatot azonban ősszel lelassította a koszovói menekülteket ért vízi baleset, amellyel az ellenőrzések még inkább fokozódtak – mondta Végh Zsuzsanna.
Az országos helyzetről szólva kifejtette: 2004 óta Magyarország egyre nagyobb vonzerőt jelent a külföldiek számára, és egyre többen vannak itt huzamosabb ideig, vagy a végleges letelepedés szándékával érkeznek. Tavaly év végén több mint 216 ezer külföldi rendelkezett olyan okmánnyal, amely huzamosabb ideig biztosított jogot az országban való tartózkodásra. Ez a megelőző évhez képest 16-17 százalékos növekedést jelent. Legtöbben uniós polgárok voltak, meghatározóan román, német, szlovák állampolgárok, míg harmadik ország polgárai közül elsősorban szerbek, ukránok érkeztek, de nagy számban élnek Magyarországon kínai állampolgárok is.
A kérelmek száma valamelyest visszaesett tavaly, ami elsősorban a gazdasági helyzet negatív hatásának tudható be, hiszen általában a jövedelemszerzés az elsődleges indok a tartózkodási okmány kikérésére – magyarázta a főigazgató.
Érdekesség, hogy az illegális migráció az európai tendenciákkal szemben növekszik Magyarországon, míg a tagállamokban 22 százalékos a csökkenés, addig Magyarországon 35 százalékos a növekedés – jegyezte meg. Legnagyobb arányban Koszovóból érkeznek menekültek, akik elsősorban gazdasági migránsok, nem valódi menedékjogra szorulók. Emellett megtízszereződött az afgán kérelmezők száma, ami sajátos magyar vonatkozás lett a régióban, a szomszédos uniós államokban ez ugyanis kevésbe gyakori – mondta a főigazgató.

Default thumbnail
Előző sztori

Labdarúgás: remekeltek a Volán U17-esei Szolnokon

Default thumbnail
Következő sztori

Könczey Elemér karikatúrája

Legutóbbi hasonló cikkek