Közélet

Menczer Gusztáv: Akitől Gorbacsov bocsánatot kért

Menczer Gusztáv: Akitől Gorbacsov bocsánatot kért

2010. február 26., péntek
Menczer Gusztáv: Akitől Gorbacsov bocsánatot kért
Menczer Gusztáv, a Gulágot megjárt milliók egyik szerencsés túlélője a kommunizmus áldozatai tiszteletére rendezett szegedi megemlékezés vezérszónoka volt. Beszélgetésünk az ünnepség után készült.

– A mai fiatalok keveset tudnak a kommunizmusról. Mi az a legfontosabb információ, tudás ezzel kapcsolatban, amit az ifjaknak mielőbb át kellene adni?

– Véleményem szerint nem kommunizmus, hanem bolsevizmus. Amit mégis feltétlenül tudni kellene erről a korról, azt néhány szóban összefoglalhatjuk: embertelenség, igazságtalanság, gyilkosságok.

– A mai tankönyvekből talán még mindig nem eleget olvashatnak a fiatalok erről az időszakról...

– A legelső az lenne, hogy visszaállítjuk azt a szemléletet, mely szerint a tananyagnak hangsúlyosabban kellene magába foglalnia a közelmúltat is. Fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy ami történt, és amit elődeink tettek, az soha többé ne ismétlődhessen meg.

– Létezik-e valamilyen hasonlóság a politikában, a politikusokban a mostani és az akkori kort illetően?

– Szerintem a politika ma túl van értékelve. Amikor én fiatal voltam, akkor is volt politika, de mi nem foglalkoztunk vele. Ma az emberek, nem tudom, miért – nincs mit tenniük –, túlzottan sokat bíbelődnek a politikával. A politika tudomány, abba kontárul beleszólni, bekiabálni nem szabad. Ellenben jó politikusokat választani feltétlenül szükséges.

– Kelet-Európában, Magyarországon mi volt a bolsevizmus legnagyobb bűne?

– Az, hogy elvette az emberek önállóságát, igába hajtotta őket, és csak profitált belőlük. Az elnyomott népek nyomorúságát én nem csak a bolsevizmus számlájára írom, tekintettel arra, hogy a nyugati országok nagyon szépen asszisztáltak mindehhez. Kétségtelenül vesztes ország vagyunk, de nem tettünk semmivel sem többet, mint Ausztria. Ausztriának semmi baja nem lett. Ez a történelmi igazságtalanság. – Miért csak nyolcvanéves kora után kezdte el írni emlékiratait? – 16 évig voltam a kárpótlási kollégium elnöke. Mindaz, ami a tudomásomra jutott, erkölcsi szempontból nem volt megírható. Amikor 1995-ben abbahagytam a munkám, nekiláttam, és megírtam a könyvem. – Hiányzik könyvéből a keserűség, a bosszúvágy. Hogyan tudta ezt ilyen elegánsan, szépen elkerülni? – Szándékosan tettem, nem szeretem azokat a visszaemlékezéseket, amelyekből csöpög a vér. – Egy helyen azt olvastam, hogy Gorbacsov bocsánatot kért öntől. Hogyan történt az eset?Gorbacsov politikát csinált. A temetőben voltunk koszorúzni, ott történt, Gorbacsov mindenkitől bocsánatot kért akkor, de ez inkább amolyan gesztus volt a részéről. – A Szovjetunióban, majd később Oroszországban rehabilitálták a munkatáborok egykori áldozatait. – Igen, erről beszédemben is megemlékeztem. Olyan törvényt hoztak 1991-ben, amely rehabilitálta a munkaszolgálatra hurcolt áldozatokat. Oroszországban ma sokkal nagyobb a tisztelet a múlttal szemben, mint Magyarországon.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.