Mars tér: sakkot kapott a város a kereskedőktől

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Többek között az első fokon eljáró városi bíróságon történt bizonyítási eljárások hiányos, pontatlan lefolytatása miatt döntött úgy a megyei bíróság, hogy a várossal perben álló Mars téri kerekedők perét újra kell tárgyalnia az első fokon eljáró hatóságnak. Így akár évekig is elhúzódhat az ügy, ami azt is jelentheti, nemhogy idén, de még jövőre sem indul meg a piac rekonstrukciója; kivéve, ha peren kívüli egyezség születik.

A kereskedők nemrégiben egy nyílt levélben fordultak a városhoz, hogy álljanak végre velük szóba, mert mint írják, ők bizony a pereskedés elmúlt három évében több levelet is küldtek a város vezetőinek, de sosem kaptak ezekre választ. Most azonban nagyon úgy áll a helyzet, hogy a város fogja felkeresni a Mars tereseket, hiszen egy újabb elsőfokú per, bizonyítási eljárásokkal, szakértői meghallgatásokkal, fellebbezésekkel akár három évig is elhúzódhat.

A piac rekonstrukciója miatt rendelte el a pavilon tulajdonosainál a bontást építéshatósági eljárásban a város jegyzője még 2005-ben, tűzveszélyességre hivatkozva, majd később 2007-ben Botka László polgármester szólította fel a pavilontulajdonosokat, hogy bontsák el az építményüket. Mindezen intézkedéseknek az alapja pedig – amire a város jogi képviselője is hivatkozott a per során – a kereskedőkkel kötött bérleti szerződés, melynek az első pontja azt mondja ki, hogy ideiglenes a felépítmény, 11-es pontja pedig azt, hogy a bérleti szerződés hatályát veszti, ha a város mint földtulajdonos elrendeli a bontást. A város szerint a bérleti szerződéssel megszűnik a kereskedők összes joga a felépítményükkel kapcsolatban.

Újra indulhat a Mars-túra?

A másodfokon eljáró bíróság október 26-án három és fél órás tárgyalás után azonban elfogadta a kereskedők azon érvelését, hogy az 1969-ben létesített, akkor előírt műszaki kritériumnak is megfelelő nagyobb építmény ideiglenességének vagy véglegességének minőségét nem egy bérleti szerződés első pontja határozza meg, ehhez részletesebb szakértői vizsgálat kell, mint ahogy ahhoz is, hogy 1969-ben milyen jogokat szereztek a pavilonok és azok építői, későbbi tulajdonosai. Fennáll-e a földhasználati, a kisebb felépítményeknél pedig a helyhasználati jog? Végzésében a másodfokon eljáró hatóság úgy fogalmazott, hogy megalapozatlan az elsőfok ítélete, a tényállás nem kellő feltárása miatt.

A bírónő elmondta, hogy az első fokon eljáró bíró más-más jogi helyzet miatt nem folytatta le a megfelelő bizonyítási eljárásokat. Ráadásul három kereskedő egy jogerős ítélet miatt még mindig rendelkezik bérleti szerződéssel, területhasználati jogosultsággal. A felperesnek azt is meg kell vizsgálnia, hogy az építmények létesítésekor azok külön-külön milyen engedélyeztetési eljárásokon mentek keresztül. Továbbá meg kell indokolni a városnak az új perben, hogy miért nem jegyzői úton, építési hatósági jogkörben járt el, és milyen jogalappal kezdeményezett polgári peres eljárást egyes esetekben, s összhangban áll-e a bontás elrendelése a bérleti szerződés kötésekor hatályos, idevonatkozó jogszabályokkal.

Az ügy további fejleményeiről beszámolunk majd.

Előző sztori

Baleset a 47-esen

Következő sztori

Borsik: reálkereset-növekedést szeretnének elérni a szakszervezetek