/

Petőfi Szálló: Lesz-e hitel a válságban?

Cikkünk frissítése óta eltelt 13 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

petofiszallo2Már két éve csend honol a több mint százéves, romokban álló szentesi Petőfi Szálló körül. Az impozáns épületkomplexum az 1990-es évek elejéig Szentes város tulajdonában volt, akkor azonban az Állami Vagyonügynökség értékesítette a szállót, mely így a fővárosi székhelyű FIK Rt. birtokába került. A cég ígéretet tett, hogy eredeti állapotában újítja fel az addigra igencsak leromlott állagú épületet, de ez nem következett be.

A Petőfi 1997-ben ismét gazdát cserélt, és a Budalakk Konzorciumhoz került. Ezt követően a város pert indított, hiszen megillette volna az elővásárlási jog. Az ellenzék szerint ez azért is furcsa, mert az épületet 1994-ben privatizálták, akkor, amikor a jelenlegi polgármester rábírta a képviselő-testület tagjait, hogy a város mondjon le a szálloda elővásárlási jogáról. Több évig tartó pereskedés és huzavona után 2006 márciusában jogerős ítélet született a Fővárosi Bíróságon, amely kimondta, hogy a szentesi önkormányzat a Petőfi Szállóval kapcsolatban jogosan élt az elővásárlás jogával.

2006 júniusában a város képviselő-testülete már úgy döntött, befektetőket von be a szálló rekonstrukciójába, mivel a teljes felújítás költségei meghaladják a 2 milliárd forintot. Újabb huzavona következett, végül 2007 májusában jelentkezett a fővárosi Zsohár Árpád befektető, aki vállalta, hogy ötcsillagos hotellé varázsolja a romos szállodát. Zsohár megnyugtatta a képviselő-testületet, hogy a projekt pénzügyi háttérfedezete rendben van, és hamarosan beszerzi a munkálatok megkezdéséhez szükséges összes engedélyt.

„Jelen pillanatban ott tartunk, hogy a Petőfi Szálló külső falai állnak csak, meg a tető, az épület belülről teljesen szét van bombázva” – mondja Kálmán János, a Fidesz szentesi frakcióvezetője. „Az épület apportkénti bevitele az önkormányzat és a befektető által alapított közös cégbe még nem történt meg. Ebből kifolyólag Zsohár úr nem viselkedhet tulajdonosként, hiszen jogilag a szálloda még az önkormányzaté. Elég bonyolultnak tűnik az ügy, mert tudomásom szerint a vállalkozó négy bankkal is kapcsolatban áll, de amíg nincs építési engedélye, konkrét tárgyalásokat sem kezdhet a pénzintézetekkel. Tulajdonképpen a bontást és a feltárást sem indíthatta volna meg a papírok nélkül” – folytatja a frakcióvezető. Magyarországon nem sok ötcsillagos szálloda van, néhány a fővárosban és a Balaton partján. A laikusokban óhatatlanul felmerül a kérdés, szüksége van-e Szentesnek ötcsillagos hotelre. „Ezt a kérdést én is feltettem Zsohár úrnak, de kitért a konkrét válasz elől” – így Kálmán János.

Halmai László, fideszes megyei önkormányzati képviselő is hasonlóképpen látja a dolgokat. „Nagyon nehéz helyzetben van az ellenzék, amikor egy ilyen mézes, csöpögős, szuperszonikus tervről van szó, különösen akkor, ha a polgármester úr személyesen garanciát adott a projekt sikeréhez. Ebből talán az a következtetés vonható le, hogy jó döntés született, nem álmokat kerget az, aki ide ötcsillagos szállodát tervez. Amikor az ellenzék támogatta a projektet, a rendelkezésére álló információk alapján döntött. A történet két éve húzódik, jómagam nem szeretnék a reménygyilkos szerepében tetszelegni, de sok elgondolkodtató dolog foglalkoztat. Volt az épületben egy működő színházterem, bérleményben kiadott üzletek, cukrászda működött. Ezek mind megszűntek. Alapvető kérdés: hogyan lehet valamit elkezdeni úgy, hogy nem tudjuk, hogyan fejezzük be? Jelenleg se építési engedély, se banki hitel, se konkrét határidő nincs. Ha hiányzik a finanszírozási szerződés, az építési engedély, ennek ellenére valaki mégis szétveri az épület belsejét, az – szerintem –, lévén önkormányzati tulajdonról van szó – megkockáztatja a hanyag, hűtlen kezelés bűntettét, ráadásul működő színházat szüntet meg” – fogalmaz a politikus.

Természetesen Szirbik Imrét, Szentes szocialista polgármesterét is megkerestük. Telefonon elmondta, hogy a Petőfi Szállót felvették az Országos Műemléki Jegyzékbe. Ez azért fontos, mert az építési engedély előtt el kell végezni a műemléki feltárásokat és kutatásokat, melyeket részletesen dokumentálni kell. Ugyancsak vissza kell bontani az eredeti állapothoz később hozzáépített épületrészeket, melyek bontási terveit a műemlékvédelmi hivatal hagyta jóvá, és az felügyelte a munka folyamatát.

Ennek elfogadása az építési engedély feltétele, melynek előzetes anyagát második olvasatban az Országos Tervtanács ez év július 16-án fogadta el, és így kiadható a végleges építési engedély, s hamarosan megkezdődhetnek a konkrét kivitelezési munkálatok is. Az addigi munkálatokat a beruházó saját költségére végezte el. Kérdésünkre, hogy ezekben a válságos időkben a bankok adnak-e hitelt és lesz-e pénz az építkezésre, a polgármester bizakodó igennel válaszolt.

no images were found

.

Előző sztori

Kézilabda: Berta Róbert továbbra is Kecskeméten

Következő sztori

Elaludt a tolvaj a lopott kocsiban