Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ajánlásban hívta fel az APEH elnökének figyelmét a megalapozatlan bejelentések kritikus kezelésére – értesült a Magyar Nemzet. Amennyiben a gyakran rosszindulatból fakadó beadványokat előzetesen nem vizsgálják meg, úgy a közigazgatási szervek a magánbosszú érvényesítésének eszközévé silányulhatnak – mondta el az ombudsman.
Szabó Máté az APEH elnökétől kapott felkérés alapján vizsgáltatta ki az ún. közérdekű bejelentések kapcsán bevett adóhatósági gyakorlatot. Az országgyűlési biztos adatai szerint a 2007-ben keletkezett 16983 ügyirat közül az APEH 10702-t kezelt közérdekű bejelentésként, pedig ezek 54 százaléka névtelen beadványként érkezett. A vizsgálatok lefolytatása után kiderült, hogy e tízezres ügyszámnak mindössze 30 százaléka volt teljesen, 10 százaléka pedig részben megalapozott. Gyakran fordult elő, hogy a bejelentő nem saját neve alatt jelentett be másokat.
Az ombudsman szerint az APEH-nek először mindig arról kell megbizonyosodnia, hogy a bejelentő valóban az-e, akinek a neve a beadványon szerepel, illetve nem nyilvánvalóan rosszhiszemű, zaklató, kár- vagy egyéb jogsérelemre vonatkozó próbálkozásról van szó. A névtelen bejelentések általában a magánbosszú ilyetén megnyilvánulásai, amihez állami szerv nem adhat segítséget.
A tízezres esetszám komoly munkaterhet eredményez az adóhivatalnál, ami a szervezet teljes tevékenységét is akadályozhatja.
Szabó Máté kiemelte, hogy a bejelentőt tanúként is meghallgathatja a hatóság, ami által jelentős számú eljárás válhat gazdaságosabbá és hatékonyabbá. Természetesen a tanú figyelmét fel kell hívni a jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire is.
