A kulturális bizottság csütörtöki gyűlésének első pontjaként tárgyalták a város-rehabilitációs program keretében a Reök-palota előtti terület rekonstrukciója miatt áthelyezésre ítélt huszárszobor ügyét. A közvéleményt hónapok óta foglalkoztató úgynevezett „Lófara-ügyben” civil nyomásra végre minden érintett személy megszólalhatott, elmondhatta véleményét, vitázhatott. A bizottság végül öt három arányban elfogadta az eredeti tervet: szabad utat engedett a lovas szobor elmozdításának.
Széles körű érdeklődés kísérte a bizottság csütörtöki ülését. A városháza Tisza Lajos Termében a bizottsági tagokon kívül több tucatnyi érdeklődő gyűlt össze, akik között voltak városvédők, építészek, szobrászok is. A 3. Honvéd Huszárezred emlékművének áthelyezése körüli vitára készülődtek.
A szobor körüli kert nem zöld terület
A felszólalások előtt a terv készítője, Fekete Zoltán mutatott be rövid prezentációt a Reök előtti tér átalakulásáról. Lényegében azokat a szempontokat ismertette, melyekről korábban már tervezőtársa, Pacsika Emília textilművész is tájékoztatta portálunkat.
A hozzászólások sorát Haág Zalán (KDNP), önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság alelnöke nyitotta meg, aki szerint az áthelyezés jogszabályokat sért, amint arról az alelnök már a SZEGEDma.hu-nak eljuttatott nyilatkozatában is beszámolt. A huszáremlékmű környékére van a városnak érvényes szabályozási terve, mégpedig a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2003. (XII. 5.) számú rendelete (Szeged M. J. V. Építési Szabályzatáról), ennek 23. számú melléklete tartalmazza a huszáremlékmű környékének szabályozását. A rendelet megtiltja a burkolt és nem burkolt (zöld) felületek határának megváltoztatását, ráadásul egy ilyen beruházásnál versenyeztetésre, tervpályázati eljárásra van szükség. Mózes Ervin címzetes főjegyző magyarázata szerint azonban nem történt szabálytalanság, ugyanis a szobor előtti kegyeleti kert nem minősül (!) zöld területnek, a pályáztatás kapcsán pedig a már meglévő tervek továbbviteléről van szó, és ilyen esetben erre az eredeti tervezőknek van előjoga. Fehér Éva főépítész is megerősítette, hogy a város birtokában lévő hivatalos tervrajzon nincs zöld terület megjelöléssel ellátva a kegyeleti kert, ezért az nem is kezelendő így. Haág nem értett egyet Mózessel, és továbbra is fenntartotta állítását.
A szobor körüli kert mégis zöld
Tatár Rózsa, a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület képviseletében értelmetlennek tartja – habár a törvénysértés elkerülése miatt az önkormányzatnak kiemelten fontos -, hogy a szabályzat betűjéhez ragaszkodva mondjunk valamit létezőnek, vagy nem, mikor minden épeszű ember látja, hogy az a kert pontosan az, ami. Élő, zöld. Tehát zöld terület. Ezt fölösleges kekeckedésnek tartja, inkább arra lenne kíváncsi, miért nem lehet az emlékmű és környezetének megtartásával felújítani a területet. Kis István építész, a Csongrád Megyei Építészkamara elnökségi tagja – aki portálunkon már két cikkben is hozzászólt az ügyhöz – felmutatott egy régebbi dokumentumot, amin még zöld területként szerepel a hely, viszont az átiktatás során figyelmetlenség vagy technikai hibák miatt lemaradt az újabbról.
Érzelmek és ész érvek
Egy idős szegedi asszony kedves emlékeit felidézve, érzelmi alapon kérte a szobor eredeti helyének megtartását (hozzá csatlakozott később Nagy Péter is, aki egy színpadi hatásokat sem nélkülöző beszédben próbálta felébreszteni a bizottsági tagok lelkiismeretét, kiemelve a hősi halottak emlékét). Szögi László építész úgy érvelt, hogy ha át kell alakítani a területet, akkor a szobor eredeti helyének megálmodói, most oda tennék, ahová Fekete Zoltán és csapata, hiszen a tér átalakításával megváltozik a terület súlypontja. Bánvölgyi László szobrász-restaurátor, aki 1995-ben az emlékmű felújítását végezte, ismertette munkáját, és annak okait is, hogy miért kell 14 év elteltével ismét felújítani a szobrot. A hagyományőrzők és városképvédők elnöke, v. Szilágyi Árpád kilátásba helyezte, hogy helyi népszavazást kezdeményeznek az ügyben, amennyiben nem tudnak kompromisszumra jutni a várossal és a tervezőkkel. Miután a bizottság alelnöke összegzés képen ismét elmondta, hogy szerinte fennáll a törvénytelenség, az építési szabályzat megszegése, és szomorú, hogy egy magánbefektetői érdek – a kávézó terasza, valamint a Reök szabadtéri rendezvényeinek lehetséges helyszíne – miatt egy kegyeleti emlékhelyet kell arrébb rakni, ifj. Szilágyi Árpád tett javaslatot. Az ifjú városvédő arra kérte a résztvevőket, hogy kérjék meg a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot – melynek elnöke egykori miniszterelnökünk, Boross Péter -, véleményezze a szobor áthelyezését, és e szervezet állásfoglalását tartsák irányadónak. Mózes Ervin ezt törvényi lehetőségek hiányában elutasította.
Ezután szavazott a bizottság, amely öt három arányban elfogadta az eredeti tervet.
