Írjon nekünk

Közélet

Rabló privatizáció: az IMF-hitel duplája magánzsebekben

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

Az elmúlt húsz év során mintegy tízezermilliárdnyi közvagyon tűnt el kézen-közön Magyarországon a privatizációnak nevezett rablófolyamat nyomán. A legsúlyosabb felelősség a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányokat terheli, melyek a nemzetstratégiai szempontból fontos társaságok több mint kétharmadán is túladtak mára – mondta Bencze Izabella ügyvéd, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese szerdán a „Vagyonleltár” című tanácskozáson Szegeden. Az országos sorozat szegedi rendezvényét az Élőlánc Magyarországért Mozgalom, a Professzorok Batthyány Köre és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szegedi csoportja szervezte.

Bencze Izabella (képünkön) előadásában, illetve az azt megelőzően a SZEGEDma.hu-nak adott interjújában az elmúlt húsz esztendő hazai vagyonvesztéséről, annak hatásairól beszélt. Elemzésében azt mutatta be, mi lett az államszocialista rendszerben létező állami vállalatok működő vagyonával.

„Az 1945 után összerabolt vagyonból nyilvánvalóan nem épülhetett demokrácia” – fejtette ki, igazolandó, hogy magának a privatizációs folyamatnak a megindulása szükséges és elkerülhetetlen volt. Persze egyáltalán nem mindegy, milyen jogi és politikai kereteket alakítottak ki a magánosítás számára a mindenkori politikai elit tagjai.

Már a rendszerváltás előtt megkezdődött a szabad rablás

Felhívta a figyelmet a Grósz Károly, illetve Németh Miklós vezette MSZMP-kormányok felelősségére, melynek nevéhez 1988-ban az első, gazdasági társaságokról és külföldi befektetésekről szóló törvény fűződik. Már a rendszerváltozás előtt már beindult ugyanis az úgynevezett spontán vagy apport privatizáció, mert az „elvtársak” addigra már jól tudták, hogy a magántőke bevonása nélkül nincs tovább magyar gazdaság. A gazdasági társaságokról és a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénynek köszönhetően rövid idő alatt mintegy háromszázmillió dollár áramlott be az országba a nyolcvanas évek végén. Sajnos azonban a Németh-kormány „elfelejtett” nemzeti vagyonvédelmi törvényt alkotni – Bencze Izabella szerint pontosan tudták, hogy miért -, így az akkori vállalatvezető nómenklatúra és baráti köre a spontán privatizációval a meglévő termelői vagyon mintegy hatvan-hetven százalékához jutott hozzá mélyen leértékelt áron. „Mondhatjuk úgy is, legális számviteli trükkök százaival ingyen vándorolt közös értékeink jelentős része elvtársak és elvtársközeli csapatok zsebébe” – fogalmazott a Kincstári Vagyoni Igazgatóság korábbi vezérigazgató-helyettese.

Medgyessy és Gyurcsány „beindultak”

Mindennek következtében 1990-re, privatizáció első állami szabályának megjelenési idejére a rendszerváltás előtt létező 2900 állami vállalatból már csak 1859 kerülhetett állami kontroll alá!

A privatizáció második időszaka 1990-től 2002-ig tartott, ez nem érintette a privatizációs törvény mellékletében felsorolt, nemzetstratégiai szempontból fontos társaságokat, vagyontárgyakat (például az energiahordozókkal, illetve a vízközművekkel foglalkozó társaságokat, a bankokat, a hungarikumokat, a mezőgazdasági jellegű nagyvállalkozásokat), melyek száma néhánnyal még nőtt is a polgári kormány időszakában. A 2002 és 2007 közötti harmadik fázisban, illetve a vagyontörvény tavalyi elfogadását követően azonban a Medgyessy- és a Gyurcsány-kabinet már ezeken is túladott, ráadásul a nemzet megkérdezése nélkül, a nemzet akarata és érdeke ellenére, 44-re csökkentve a korábbi mintegy 170 nemzetstratégiailag jelentős társaság számát. Ami megmaradt, annak pontosan a felét az erdő- és vadgazdaságok teszik ki. Bencze Izabella rámutatott: az őrült ütemben folyó magánosítás a szocialisták számára azt jelentette, hogy egy tollvonással üzleti vagyonná – azaz bármikor könnyedén értékesíthetővé – minősítették át egyebek mellett a miniszteriális épületeket, a kórházakat, a termőföldeket és az egyetemek állami tulajdonban lévő ingatlanjait.

Az Állami Számvevőszék egy 2003-as háttértanulmányára utalt, mely egyértelműen kimondja: 1990 és 2002 között mintegy 4000 milliárd forint közvagyon egész egyszerűen „eltűnt”, illetve „elemzők szerint ez magánvagyonná vált”. Ez az adat ráadásul nem tartalmazza egyrészt a spontán privatizáció alatti állami vagyonvesztést, illetve természetesen nem foglalhatta még magában a 2002 és 2008 közötti időszak privatizációs folyamatait sem. Pedig jól tudjuk – mondta -, hogy az esztelen magánosítás igazán a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok alatt gyorsult fel a nemzetstratégiai szempontból fontos állami vagyon értékesítésével.

Ellopták tőlünk, s most mi is fizessük meg?

Bencze Izabella úgy összegzett: az elmúlt húsz esztendő összprivatizációs hatalmi ügyleteinek következtében – mai értéken számolva – mintegy 10 000 milliárdnyival lett szegényebb az ország, azaz ennyit loptak el tőlünk, ennyire került magánzsebekbe. Ez pedig az IMF pénzügyi segélycsomagjának kétszerese, azaz igencsak jól jönne az országnak most, a gazdasági válság hajnalán. Ez a hiányzó 10 000 milliárd ugyanis annyit jelent, mintha mind a tízmillió állampolgárnak fejenként egymillió forintot juttatott volna az állam. Csakhogy nem így van! Jelenleg mi tartozunk fejenként csaknem 1,7 millió forinttal az államnak, az államadósság 2002 óta az MSZP-SZDSZ-kormányok döntéseinek következtében 8400 milliárdról 17 000 milliárdra nőtt (s ehhez jön most hozzá az IMF-hitel). A miniszterelnök pedig nem szégyelli azt mondani, hogy mindenki vegye ki a részét az adósság visszafizetéséből!

Eközben pedig eljutottunk odáig – idézte Bogár László professzor megállapításait -, hogy az ország magánvagyonának mintegy negyvennyolc százaléka mindössze a lakosság három százalékának, azaz durván háromszázezer embernek a tulajdonában van, míg alig tízmillióan osztozunk a vagyon ötvenkét százalékán.

A Vagyonleltár című sorozat szegedi tanácskozásának további előadásait egyébként Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, Sipos József egyetemi docens, a Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal szervezője, Wittmann Tibor egyetemi tanár, a Polgári Orvoskör elnöke, ifj. Duda Ernő, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács tagja és Oláh János közgazdász, egyetemi oktató, a szegedi önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának alelnöke tartották.

Hírzóna

Óriásplakátokon szembesítik ígéreteivel a vásárhelyi polgármestert

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

A Polgári Együttműködés Hódmezővásárhelyért Egyesület kezdeményezésére.

Tovább olvasom

Hírzóna

Jordán Tamást a nemzet színészévé választották

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

A február elsején elhunyt Andorai Péter helyére.

Tovább olvasom

Hírzóna

Kezdődik a nagyböjt

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

A keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek.

Tovább olvasom

Aktuál