Írjon nekünk
Gazdaságvédelmi akcióterv

Kultúra

Trogmayer Ottó könyve a köddé vált tegnap emlékeiről

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Fotók: Gémes Sándor

Mindenkinek ismerős Arany Toldijából a „Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán…” sor, de vajon tudjuk-e pontosan, mi az a vendégoldal? Vagy tudjuk-e, milyen az a hantház, amiben például Rúzsa Sándor is lakott? Ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők, ha kézbe veszik Trogmayer Ottó, egykori múzeumigazgató új könyvét, melyet csütörtökön mutattak be a sajtónak.




Lassan a nyolcvanadik Tiszatáj-könyvnél tart a Tiszatáj Alapítvány sorozata – tudtuk meg Olasz Sándortól, a Tiszatáj főszerkesztőjétől Trogmayer Ottó Köddé vált tegnapok című új könyvének bemutatóján. A kötetről a főszerkesztő elmondta: műfajilag sokféle és „szabálytalan” a könyv, hiszen olyan írások olvashatók benne, melyeket tudományos igény jellemez, ugyanakkor rendkívül olvasmányosak, érződik belőlük az ismeretterjesztő szenvedély. Életrajz, élettörténetek, vallomások, kultúrtörténeti érdekességek egy lényegében eltűnt világról, ami ma már nincs, de meg kell őrizni – hívta fel a figyelmet Olasz Sándor.

Trogmayer Ottó 1934. július 29-én, Budapesten született. A néhány éve Széchenyi-díjjal is kitüntetett kiváló muzeológus, régész a szegedi régészeti képzésbe fiatalon kapcsolódott be: előbb óraadóként oktatott, majd az akkor még JATE 1989-től önállóvá vált régészeti tanszékének vezetője lett. Közben 1970 januárjától 1997 októberi nyugállományba vonulásáig igazgatta a szegedi Móra Ferenc Múzeumot, és irányította a Csongrád megyei múzeumi hálózatot. Pusztaszeri ásatásai komoly szakmai sikert jelentettek, ő maga nagyban hozzájárult az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark létrejöttéhez, és ahhoz, hogy sikerült restaurálni és méltóképp kiállítani a Feszty-körképet.

„Ez a könyv egy sorozat része, amit valamikor a hetvenes években kezdtem el írni, mikor rájöttem, hogy felnőtt több új generáció, akik sem az elemi iskolából, sem máshonnan nem tudnak semmit már az elmúlt pár évtizedről sem. Klasszikus kérdésem mindig az volt az elsőévesekhez, hogy mi az a vendégoldal, a lőcs, meg az istráng… És az volt az egyik legérdekesebb téves válasz, hogy a vendégoldal a tankönyvbe beragasztható pótlap… Erre persze megkérdeztem, hogy nem olvasta Arany János Toldijának azt a sorát, hogy „szörnyű vendégoldal reng araszos vállán…”. Mire az volt a válasz, hogy olvasta, de már akkor sem tudta, mi az” – emlékezett Trogmayer Ottó. Ilyen történetek a közelmúltból, sok családi történet az immár 75. évében járó szerző gyerekkorából, mint mondta, beszélyek, feuilleton és novellaszerű írások és versek kaptak helyet a kötetben. Vagyis a téma a köddé vált tegnapok némi iróniával, hogy ötven év, vagy tíz év – sokszor majdnem mindegy – mondta a muzeológus. A könyv elejét és hátlapját Koncz Margit, a belső illusztrációkat pedig Várna Zsuzsa készítette.

A sorozat első része Trogmayer Ottó hetvenedik születésnapjára jelent meg Ásatási történetek címmel, a szerző ugyanis 1956-tól húsz éven keresztül Szegeden végzett ásatásokat, és a sokféle leletetről, illetve az azokhoz fűződő népi népi mondásokról írt az előző kötetben. A mostani könyvnek is van néprajzi oldala. „Amíg az én gyerekkoromban dudások muzsikáltak lakodalomban, vagy a sváb vidéken a rezesbanda, mostmár se rezesbanda, se dudás nincsen. Ezeknek is van régészeti vonatkozása – a jellegzetes kettőssíp ugyanis valószínűleg avar duda volt -, tehát keveredik a néprajz és a régészet. De azt is megírtam, milyenek voltak a parasztházak. Rúzsa Sándor háza például egy hantház – vagyis egy gyeptéglából épült ház, amelyek között nincsen kötőanyag. A falakat kívül-belül besározzák, és úgy vágnak rajta utólag ajtót-ablakot. Ezt a fajta építkezési módot ma már szinte senki nem ismeri” – mondta Trogmayer Ottó.
Mindezek mellett választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy honnan erednek a sokfejű sárkányok, vagy olvashatunk a Déli-Kárpátok tövében levő, a Stonehenge-hez vagy az altamirai barlanghoz hasonló szent helyről is. Lepenski Virben több mint hetven különös, trapéz alakú építmény alapjait tárták fel a régészek, középen nagy, téglalap alakú, lapos kövekkel keretezett tűzhellyel. A kötetet lapozgatva arra is fény derül, hogy a „csere-bere fogadom, többet vissza nem adom” kezdetű mondóka valójában egy nagyon régi, ősi gyökerű átok, amelynek folytatását – „hogyha visszakéred, kutya lesz a véred” – kevesen ismerik.

Az új könyvet pénteken 17 órától mutatják be a nagyközönségnek a múzeum könyvtárában, ahol kedvezményesen meg is lehet vásárolni, illetve dedikáltatni lehet a példányokat.

Kultúra

Kegyetlen, de feledhetetlen bosszúsztori a Belvárosi Moziban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Az Oldboy egy kegyetlen, de a maga módján mégis felemelő, és feledhetetlen katarzist ígérő dráma 120 percben.

Tovább olvasom

Kultúra

Rendkívüli évad első próbái kezdődnek Újszegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Ami még néhány hete szinte elérhetetlen álom volt, ma kézzelfogható valósággá válik: megkezdődnek a próbák a Szegedi Szabadtéri Játékokon. echo adrotate_group(27);

Tovább olvasom

Hírzóna

Idén már nem koncertezik a Quimby, Kiss Tibi terápiára megy

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/misi.jpg

Megjelent:

Szerző:

Pihenésre van szüksége.

Tovább olvasom

Aktuál