Trogmayer Ottó könyve a köddé vált tegnap emlékeiről

Mindenkinek ismerős Arany Toldijából a „Szörnyű vendégoldal reng araszos vállán..." sor, de vajon tudjuk-e pontosan, mi az a vendégoldal? Vagy tudjuk-e, milyen az a hantház, amiben például Rúzsa Sándor is lakott? Ilyen és hasonló kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők, ha kézbe veszik Trogmayer Ottó, egykori múzeumigazgató új könyvét, melyet csütörtökön mutattak be a sajtónak.

Lassan a nyolcvanadik Tiszatáj-könyvnél tart a Tiszatáj Alapítvány sorozata - tudtuk meg

Olasz Sándortól

, a Tiszatáj főszerkesztőjétől

Trogmayer Ottó

Köddé vált tegnapok című új könyvének bemutatóján. A kötetről a főszerkesztő elmondta: műfajilag sokféle és „szabálytalan" a könyv, hiszen olyan írások olvashatók benne, melyeket tudományos igény jellemez, ugyanakkor rendkívül olvasmányosak, érződik belőlük az ismeretterjesztő szenvedély. Életrajz, élettörténetek, vallomások, kultúrtörténeti érdekességek egy lényegében eltűnt világról, ami ma már nincs, de meg kell őrizni - hívta fel a figyelmet Olasz Sándor.

„Ez a könyv egy sorozat része, amit valamikor a hetvenes években kezdtem el írni, mikor rájöttem, hogy felnőtt több új generáció, akik sem az elemi iskolából, sem máshonnan nem tudnak semmit már az elmúlt pár évtizedről sem. Klasszikus kérdésem mindig az volt az elsőévesekhez, hogy mi az a vendégoldal, a lőcs, meg az istráng... És az volt az egyik legérdekesebb téves válasz, hogy a vendégoldal a tankönyvbe beragasztható pótlap... Erre persze megkérdeztem, hogy nem olvasta

Arany János

Toldijának azt a sorát, hogy „szörnyű vendégoldal reng araszos vállán...". Mire az volt a válasz, hogy olvasta, de már akkor sem tudta, mi az" - emlékezett Trogmayer Ottó. Ilyen történetek a közelmúltból, sok családi történet az immár 75. évében járó szerző gyerekkorából, mint mondta, beszélyek, feuilleton és novellaszerű írások és versek kaptak helyet a kötetben. Vagyis a téma a köddé vált tegnapok némi iróniával, hogy ötven év, vagy tíz év - sokszor majdnem mindegy - mondta a muzeológus. A könyv elejét és hátlapját

Koncz Margit

, a belső illusztrációkat pedig

Várna Zsuzsa

készítette. A sorozat első része Trogmayer Ottó hetvenedik születésnapjára jelent meg Ásatási történetek címmel, a szerző ugyanis 1956-tól húsz éven keresztül Szegeden végzett ásatásokat, és a sokféle leletetről, illetve az azokhoz fűződő népi népi mondásokról írt az előző kötetben. A mostani könyvnek is van néprajzi oldala. „Amíg az én gyerekkoromban dudások muzsikáltak lakodalomban, vagy a sváb vidéken a rezesbanda, mostmár se rezesbanda, se dudás nincsen. Ezeknek is van régészeti vonatkozása - a jellegzetes kettőssíp ugyanis valószínűleg avar duda volt -, tehát keveredik a néprajz és a régészet. De azt is megírtam, milyenek voltak a parasztházak. Rúzsa Sándor háza például egy hantház - vagyis egy gyeptéglából épült ház, amelyek között nincsen kötőanyag. A falakat kívül-belül besározzák, és úgy vágnak rajta utólag ajtót-ablakot. Ezt a fajta építkezési módot ma már szinte senki nem ismeri" - mondta Trogmayer Ottó. Mindezek mellett választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy honnan erednek a sokfejű sárkányok, vagy olvashatunk a Déli-Kárpátok tövében levő, a Stonehenge-hez

vagy az altamirai barlanghoz hasonló szent helyről is. Lepenski Virben több mint hetven különös, trapéz alakú építmény alapjait tárták fel a régészek, középen nagy, téglalap alakú, lapos kövekkel keretezett tűzhellyel. A kötetet lapozgatva arra is fény derül, hogy a „csere-bere fogadom, többet vissza nem adom" kezdetű mondóka valójában egy nagyon régi, ősi gyökerű átok, amelynek folytatását - „hogyha visszakéred, kutya lesz a véred" - kevesen ismerik. Az új könyvet pénteken 17 órától mutatják be a nagyközönségnek a múzeum könyvtárában, ahol kedvezményesen meg is lehet vásárolni, illetve dedikáltatni lehet a példányokat.