Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A közép-európai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, mely csütörtökön kezdődött a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok Központja, az általa működtetett Europe Direct Szeged információs iroda, valamint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében.

A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) előadói – kisebbségi jogi szakértők, alkotmánybírók, egyetemi tanárok, parlamenti képviselők – hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallás-gyakorlását érintő kérdéseit.
A francia nyelvű kerekasztal beszélgetésről Trócsányi László, az Európa-tanulmányok Központ igazgatója az MTI-nek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetiség lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelező végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció érezhető, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például Nagy-Britanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember.
Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínűség tényleges elfogadásaként az európai szerződésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen.
Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot – állapította meg a professzor.
Pénteken az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, Nyugat-Szahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek előtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentős kisebbségi erőt képviselnek.
A kétnapos tanácskozáson elhangzottak magyar és francia nyelven jelennek majd meg.

Előző sztori

Labdarúgás: a Volán vagy az Újbuda jut át a holtponton?

Következő sztori

Óvodaügy: előbb volt a döntés, utána az indoklás