Vélemény

Bartók-bezárás: ki és mennyiben felelős?

Bartók-bezárás: ki és mennyiben felelős?

2008. augusztus 22., péntek
Bartók-bezárás: ki és mennyiben felelős?

A Bartók Művelődési Ház ügyében a szegedi ellenzék – véleményem szerint – minden tőle telhetőt megtett.

Érdeklődéssel és nagyrészt egyetértéssel olvastam Török József közművelődési szakértő levelét a Délmagyarország 2008. augusztus 8-i számában („Bartók-döntés: mi mennyi?”). Ennek lényege, hogy Török úr szerint törvénysértő volt a közgyűlésnek (pontosabban a baloldali többségnek) a Bartók Béla Művelődési Ház bezárásáról szóló döntése. A levél szerint viszont az ellenzéknek sem most kell „sopánkodnia”, hanem „előtte kellett volna a témában felkészültnek” lennie. Ezzel kapcsolatban a következőket tartom fontosnak leszögezni. A közgyűlés elé kétszer került a „Bartók” bezárásának ügye (februárban és májusban), s ugyancsak kétszer tárgyalta azt az illetékes szakbizottság. Jómagam – amikor erről hírek kaptak lábra – a szegedi kulturális bizottság alelnökeként már tavaly ősszel kérdőre vontam Solymos László alpolgármestert a testület ülésén, kérve tőle, valljon színt: be akarják-e zárni a patinás művelődési központot. Sorozatos mellébeszélés után a harmadszor is föltett kérdésre végül annyit mondott: „nem tervezzük”. (Amikor három hónap elteltével a bezárás mégis napirendre került, s én korábbi szavaival szembesítettem, Solymos László cinikusan kijelentette: „korábban nem terveztük, most meg tervezzük”.) A Bartók Művelődési Ház ügyében a szegedi ellenzék – véleményem szerint – minden tőle telhetőt megtett. Juhász Gyula (KDNP) javasolta, hogy vegyük le a napirendről a bezárásról szóló indítványt, mely javaslat első körben a kulturális bizottság előtt többséget kapott annak ellenére is, hogy a nyolctagú testületben a polgári ellenzéknek – a baloldali hatalom antidemokratikus döntése jóvoltából – csak két képviselője lehet (mely nyilvánvalóan nem tükrözi a választói akaratot). De a bezárás ellen érvelt a közgyűlés előtt Kohári Nándor (Fidesz) is, Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke pedig – az utolsó szalmaszálba kapaszkodva – a közigazgatási hivataltól kéri a jogsértő határozat megsemmisítését, igaz, ennek az állami szervnek hivatalból is ellenőriznie kell(ene) a közgyűlési döntések jogszerűségét. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy ne tettük volna szóvá a jogsértés nyilvánvaló tényét. Hiába mondtam bizottsági ülésen és a közgyűlés nyilvános ülésén is, hogy a miniszteri vélemény hiányában a jogalkotó szándéka és a törvény betűje szerint sem dönthetünk a kulturális intézmény bezárásáról: a jogász végzettségű alpolgármester és a törvényesség címzetes őre (Szeged város jegyzője) szíveskedett a magyar nyelv és a józan ész szabályaitól eltérően értelmezni a paragrafusokat. A közgyűlés baloldali többsége pedig – köztük a Házat rendszeresen használó zenész, valamint a „civil kávéházi” szocialista önkormányzati képviselő – a név szerinti szavazás során is büszkén mondott igent az intézménybezárásra (az ellenzék egységesen nemmel voksolt). Pár évvel a Juhász Gyula Művelődési Ház megszüntetését követően a – civil szervezetek tevékenységén az élő televíziós közvetítésen gúnyolódó Botka László fémjelezte – MSZP-s úthenger most eltaposta a belváros utolsó művelődési központját is. A tények ismeretében az olvasóra bízom, hogy eldöntse: a bezárásról szóló döntésért ki és mennyiben felelős…

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.