KOGART-tárlat a Reök-palotában

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotók: Gémes Sándor – SZEGEDma

Válogatás a magyar festészet remekeiből címmel nyílik kiállítás Kovács Gábornak, a KOGART alapítójának gyűjteményéből csütörtökön a szegedi Reökben; az ország legnagyobb magángyűjteményéből nyolcvan magyar művész több mint száz képe ilyen válogatásban most látható először – közölte Herczeg Tamás, a Reök igazgatója a tárlatot bemutató szerdai sajtótájékoztatón.

A szeptember 19-ig nyitva tartó kiállításon olyan jelentős alkotók munkáit láthatja a közönség, mint Bogdány Jakab, Mányoki Ádám, Barabás Miklós, idősebb Markó Károly, Munkácsy Mihály, Paál László, Mednyánszky László, Mészöly Géza, Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Csók István, Iványi-Grünwald Béla, Fényes Adolf, Perlmutter Izsák, Tihanyi Lajos, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar, Kádár Béla és Vaszary János.
A kiállítás így tulajdonképpen magyar festészettörténeti áttekintést is nyújt a 18. század elejétől az 1930-as évekig – hangsúlyozta a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Fertőszögi Péter felidézte: Kovács Gábor csaknem két évtizede vásárol műalkotásokat azzal a céllal, hogy létrehozzon egy, az újkori magyar festészet történetét méltó módon reprezentáló gyűjteményt. Kollekciója a 18. század elejétől napjainkig terjedő korszak művészetét öleli fel, jelenleg mintegy négyszáz alkotásból áll, és a legrangosabb magyar magángyűjtemények közé tartozik.
A fő irányvonalat a természetelvű tájfestészet remekei képviselik. A kollekció kivételes értékű gyöngyszeme idősebb Markó Károly és Vaszary János több mint húsz-húsz alkotása. Ezek önállóan is átfogó képet adnak a 19. és 20. századi magyar festészet történetének e két kiemelkedő mesteréről.
A gyűjtemény szinte hiánytalanul reprezentálja a 19. század romantikus, majd realista tájábrázolásától a nagybányai iskola plein air festészetén keresztül a 20. század első évtizedeinek különféle “izmusaiba” torkolló fejlődési ívet.
A főművekhez szépen illeszkednek a kiegészítő alkotások, de nem hiányoznak az igazán ritka kincsek sem, mint például Bogdány Jakab, Mányoki Ádám, Munkácsy Mihály, Gulácsy Lajos vagy Csontváry Kosztka Tivadar képei.
A tárlat a Szegedi Szabadtéri Játékokra szóló jegyekkel egyébként ingyen látogatható, hiszen a Reököt a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. működteti, így a két intézmény programjai összekapcsolódnak. Ezt a kapcsolatot erősíti az is, hogy augusztus 1-jén a Szentivánéji álom népszerű szereplői, Janza Kata, Szabó P. Szilveszter és Bereczki Zoltán tartanak tárlatvezetést a Reök-palotában.

Default thumbnail
Előző sztori

Debrecenben a Richter: kimúlik a Biopolisz?

Következő sztori

A Marstól a városházáig hajlanak a kérdőjelek

Legutóbbi hasonló cikkek