Július végéig folytatódhat a vártemplom feltárása

Cikkünk frissítése óta eltelt 14 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.
Fotók: Gémes Sándor

Kilencedik éve folyik a középkori szegedi vártemplom feltárása, amely a vármaradvány rekonstrukciója során került elő. Azonban hamarosan egy magasfeszültségű vezeték kényszeríti megállásra a régészeket – közölte a mai sajtótájékoztatón Horváth Ferenc (képünkön), a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese.

Országos szinten nézve az úgynevezett tervásatások, tehát a tudományosan előkészített, tervszerűen folyó feltárások hallatlanul visszaszorultak, csak a nagyüzemi beruházásokhoz kapcsolódó ásatások folynak, ezért is tart számot országos érdeklődésre a szegedi középkori vártemplom feltárása. A munkálatokat a városi és a megyei önkormányzat idén immár harmadik éve, évente összesen ötmillió forint pályázati önrésszel támogatja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram még ugyanennyivel.

Az ásatásokat Fogas Ottó régész (alsó képünkön balra) vezeti Horváth Ferenc szaktanácsadásával.

Tízezer voltos akadály

Az ásatásnak számos látható erdeménye van. Az eltelt idő alatt feltárták a gótikus templomnak a Stefánia útburkolat és a ma is álló vármaradvány közötti területét. “Egyetlen komoly akadály merült fel a templom nyugati végfalánál, ahol a főbejáratot sejtjük: ott húzódik egy tízezer voltos magasfeszültségű kábel, amit megközelíteni is alig szabad, ezért technikai okoból itt megáll idén az ásatás” – közölte Horváth Ferenc. Hozzátette: “Miután a probléma megoldására nincs semmiféle forrásunk, ezért szponzorokat keresünk.” Körülbelül harmincmillió forint összegről van szó, hiszen át kell vinni a kábelt a Vízügyi Igazgatóság előtti járda alá.

Folytatódik a munka

Közben folytatódik a templombelsőben a középkori sírok feltárása, már túl vannak a hétszázadik síron is. A munka különösen jelentős, hiszen belvárosban országos szinten ekkora középkori temetőt még nem tártak föl. A napokban találták meg egy előkelő kun nemes asszony sírját, amelyből egy pecsétgyűrű és ruhadíszek is előkerültek. Igen nagy sírszámú temetőről lehet szó, Horváth Ferenc becslései szerint legalább tízezer halott nyugszik a templom és környéke, az úgynevezett cinterme területén, hiszen a 13. század végétől egészen a 18. századig folyamatos temetkezés folyt itt.

A mai vármaradvány alatt tovább folytatódik a templom a Tisza felé keleti irányban, és az északi oldalon sejthető egy sekrestye, illetve egy torony maradványa – tudtuk meg a tudományos igazgatóhelyettestől.

Az őrhely

A régészek elérték azt a barokk kori, 17-18. századi szintet, amikor a 18. század elején a templomot lebontották, és a tégláiból a nyugati bejáratnál felépették a katonai parancsnokság helyőrségi épületét, a főőrséget, német katonai terminológiában a Hauptwachot. Ez azért fontos, mert ez az építmény teljes mértékben a templom falainak felhasználásával, illetve a templom tégláiból és a köveiből épült. A templom feltárásához ezt le kell bontani, a leletek a kőtári gyűjteményt gazdagítják

Egy, maximum két év áll a Móra-múzeum rendelkezésére, hogy kiváltsa az akadályt jelentő vezeték területét, de addig is sok tennivaló van még, hiszen a romkert látogatását is lehetővé kell tenni.

Az ásatást július végén fejezik be, ekkorra érik el a kábel területét. Az ásatás területe szabadon látogatható, a régészek munka közben is megfigyelhetők egész nyáron, augusztus-szeptemberben pedig folyik tovább a helyreállítási munka is.

Előző sztori

Megkezdődtek a VI. Szegedi Várjátékok

Következő sztori

Kajakos szétlövés az olimpiáért – szegedi szereplőkkel