Adolf Obama a Hősök kapujánál

Cikkünk frissítése óta eltelt 12 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A német szociáldemokraták és kereszténydemokraták úgy gondolták, hogy a beszéd helyszíne a Siegessäule miatt káros lehet a transzatlanti együttműködésre.
Az egész számomra a „politikai korrektség” egy szokványos, áldemokratikus és pszeudoeuropéer fejezete – egy melankólikus politikai giccs.

Barack Obama németországi kampánylátogatásának politikailag abszurd epizódja volt a diplomáciai huzavona arról, hogy a színes bőrűként számon tartott amerikai elnökjelölt az – eredetileg kinézett – Brandenburgi kapu közelében lévő Győzelmi oszlopnál (Siegessäule) tartson-e beszédet.

A Győzelmi oszloppal a vendéglátó németeknek (!) bal- és jobboldalon egyaránt a következő fenntartásaik voltak: 1. A Győzelmi oszlop a porosz háborúkra és a szomszédok felett aratott győzelemre emlékeztet; 2. Az érintett országok (Franciaország, Dánia, Ausztria) ma Németország európai barátai és szövetségesei; 3. A Győzelmi oszlop eredetileg a Reichstag előtt állt, és Adolf Hitler helyeztette át a mai helyére; 4. Hitler számára a Győzelmi oszlop kifejezetten az érintett országokkal szembeni német fölény szimbóluma volt. Mindezen okok miatt a német szociáldemokraták és kereszténydemokraták úgy gondolták, hogy a beszéd helyszíne a Siegessäule miatt káros lehet a transzatlanti együttműködésre.

Az egész számomra a „politikai korrektség” egy szokványos, áldemokratikus és pszeudoeuropéer fejezete – egy melankólikus politikai giccs.

Berlin közepén adva van egy – még a porosz időkből ottmaradt – műremek, de nem szól fáma arról, hogy francia, dán vagy osztrák turisták rendszeresen és tömegesen fordulnának panasszal országaik berlini konzulátusaihoz. Hatvanhárom év telt el 1945 óta, és Németország állítólag demokratikus jogállam.

Barack Obama nem sorolható az olyan republikánus „héják” közé, mint például Joseph McCarthy, akikkel a porosz birodalmi gondolat meg Hitler úgy-ahogy összekapcsolható lenne. Még csak nem is egy jobboldali demokrata, mint George Wallace, aki Alabama kormányzójaként a deszegregáció esküdt ellensége volt. Obama politikai identitását és pozícióját mindenki ismeri, amerikai demokraták és republikánusok ugyanúgy, mint német szociáldemokraták és kereszténydemokraták, vagy éppen úgy általában a franciák, a dánok és az osztrákok. Ennek fényében milyen barátok, milyen szövetségesek és – pláne – milyen demokraták a franciák, a dánok és az osztrákok, ha Obama személyétől és beszédétől függetlenül megorrolnának a németekre? Tényleg úgy gondolnák, hogy a „ballib” amerikai elnökjelölt a helyszínválasztással a német birodalmi gondolatnak akar újból megágyazni? Abszurd, de nem szokatlan, mert a „politikai korrektségnek” nevezett gondolatrendőrség, öncenzúrára készteti az embereket. Ebben az öncenzúrában a németek a náci múlt miatt élenjárnak, és igazából ők hozták abszurd helyzetbe Obamát, aki a mégiscsak a Győzelmi oszlopnál tartott beszédében annak rendje s módja szerint ki is vágta a diplomáciai rezet: emlékeztetett az Egyesült Államok és Németország közötti partnerség 60 évvel ezelőtti kezdetére, beszélt a nemzetek, a fajok és a különböző vallások közötti falak lebontásáról, és részben világpolgárnak (kozmopolitának!?) nevezte magát.

A dolog ilyen egyszerű. Aki szerint meg mégsem, az gondoljon el egy hasonló diplomáciai, de nagy nyilvánosságot kapott alkudozást arról, hogy a hazánkba látogató Barack Obama a Hősök terét választja ki, amin a komplett magyar politikai osztály megdöbben, mert Árpád vezér és a honfoglaló magyarok, valamint Szent István király szobra a magyar birodalmi gondolatnak, a népek börtönének árnyékát vetné a szomszéd népek érzékenységére.

A németek körében felvetődött, hogy – idézem – Hitlerre emlékeztethet az Obama-beszéd helyszíne. Szerencsére nem ez történt, mert különben a világsajtót már elárasztotta volna a Hitler-Obama párhuzam az ilyenkor szokásos karikatúrákkal és szójátékokkal. Ezért képzeljük el a lehetetlent is. Azt, hogy Adolf Obama Berlin után Szegedre látogat, Európa kapujába, és az első világháborús Hősök kapujánál akar beszédet mondani. Ott, ahol Aba-Novák Vilmos freskóján látható a „szomszéd népek érzékenysége” szerint fasiszta Horthy Miklós is…

Default thumbnail
Előző sztori

Maszkaland-gyerektoll: Donát, a döglött teve

Default thumbnail
Következő sztori

Pótfelvételi: jelentkezés augusztus 13-ig

Legutóbbi hasonló cikkek