Algyői közmeghallgatás: Algyő azért kiált, hogy beruházók érkezzenek

Az idei esztendő algyői nagy beruházásait és a jövőt értékelte Molnár Áron polgármester a szerdai közmeghallgatáson. Utóbbit többek között annak tükrében látja borúsan, hogy a görög üzemmel kapcsolatos népszavazási kezdeményezés hatására nem csak egy beruházót riasztottak el a település közeléből. A hosszúra nyúlt közmeghallgatás az idő előrehaladtával személyeskedéssé fajult.

Még mindig heves indulatokat vált ki a görög vegyi üzem beruházási szándéka Algyőn, szerdán ki is derült,

976 aláíró szándéka szerint

megtartják a helyi népszavazást. A tisztánlátás érdekében

Molnár Áron

polgármester térképen ismertette az üzem pontos helyszínét, sőt bemutatta azokat a területeket is, melyeket alternatívaként ajánlottak a beruházónak. Sorra vette a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit egészen a szerdán bejelentett érvényes népszavazási kezdeményezésig, melyre várhatóan jövő februárban, márciusban kerülhet majd sor. Hangsúlyozta véleményét: minden létező (terrortámadás, árvíz) katasztrófahelyzetre lemodellezett számítások szerint a görög üzem nem veszélyezteti az algyőiek egészségét, szerint az ügy mögé a politika kúszott be, a félreértésekért pedig - direkt csúsztatásokkal vagy félinformációkkal - a rossz kommunikáció felelős.

Boldizsár Attila

helyi lakos védve a népszavazást azt mondta, a polgármesternek tiszteletben kell tartania a helyiek akaratát, és nem minősítenie kell a szavazás fontosságát. Egy másik hozzászóló pedig arra volt kíváncsi, milyen előnyökkel járna az üzem Algyőre nézve. A polgármester erre azt válaszolta, neki menedzsmentszemlélettel kell gondolkodnia, és azért dolgoznia, hogy minél több munkahelyteremtő beruházó érkezzen a környékre. Kifejtette, a közeli MOL-telep a korábbi 3000 fő helyett már csak 400-at foglalkoztat, szükség van tehát alternatívára.

Képmutató és álszent - minősítette

Pongrácz Tamás

, az algyői képviselő-testület Fidesz-frakciójának vezetője Molnár Áron szavait, miután a polgármester a testület felelősségét firtatta az áprilistól decemberig húzódó ügyben. Mint mondta, frakció továbbra is támogatja a kormány által kiemelt beruházásnak minősített üzem megépülését, csak a helyszínválasztással nem értenek egyet. A maga részéről azt várja, hogy ne csak a görög üzem képviselői, hanem annak tulajdonosai üljenek le tárgyalni a képviselő-testülettel, és jussanak kompromisszumra. Arra is kíváncsi volt, Molnár a beruházást szeretné inkább vagy a területet, ahol az felépülne. Válaszul annyit kapott: elsődleges célja a beruházás megvalósítása, de mivel az üzem képviselői egyértelműen kifejezték, nem várják meg a népszavazás eredményét, inkább más települést keresnek, így Pongrácz kérdése nem releváns. A vegyi üzemmel kapcsolatos kérdések hamar személyeskedésbe torkolltak, a közmeghallgatás végén a lakók egymás megerősítéseként idézték fel az elmúlt hónapok eseményeit. Volt, aki a cég mellett, volt, aki ellene érvelt.

Ha a körülmények nem engedik, nem lesznek beruházók

Nem várt szócsaták tarkították a polgármester 2016-os évre vonatkozó összefoglalóját is. Molnár Áron sorra vette, milyen nagyobb költségvetéssel járó fejlesztések történtek a településen, így szót ejtett a fontosabb utcák (Szőlő utca, Patkoló utca, Temető hátsó út, a folyamatban lévő Rákóczi telepi út) aszfaltozásáról, valamint járdafelújításokról és csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartásáról. Algyőn évek óta gondot okoz, hogy a lényeges szintkülönbségek miatt, heves esőzések idején egyes árkokban áll a víz, ezért az önkormányzat az árkok mélyítését és takarítását folyamatosan végzi. Több tűzcsapot is telepítettek 2016-ban Algyő-szerte, valamint tovább szeretnék fejleszteni a közvilágítást is - ehhez egyébként a lakosok észrevételeit is várják. A polgármester kitért arra is, a Délnyugati lakóparkba a 25 telekből már csak 4 várja tulajdonosát, a projektből 93 millió forint folyt be az önkormányzathoz.

A Szivárvány óvoda tornaszobája és közösségi tere 40 millió forintból újult meg, de további 60 milliót szeretnének még pályázatból lehívni a homlokzat felújítására. A gyermekszámok az intézményben azt igazolják, szükség van a fejlesztésre - hangsúlyozta a polgármester. Elbírás alatt álló pályázat a fürdő 33 méteres medencéjének kialakítása 300 millió forint TAO-támogatásból, mely a téli időszakban lefedhető lenne, így küszöbölnék ki a szezonalitást. Turizmusfejlesztésre szintén támogatásokból 140 millió forintot igényelnének, hogy végre a Tiszát is bekapcsolhassák Algyő vérkeringésébe, valamint megindulna az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése is 200 millió forintos támogatásból.

Üveges László

helyi lakos megjegyezte, inkább a kihasználatlan épületeket kellene számításba venni, az úgynevezett Sárga iskolát például jelenleg raktárnak használják, és szóba hozta a 140 millió forintos költségű kútfúrást is, mely projekt azóta is áll. Molnár Áron felvilágosította, a kútfúrásba több mint 50 millió forintja van az önkormányzatnak, az ügyet pedig hamarosan bíróságra viszik, de az biztos, a jövő évben még nem kerül pont a végére. Algyő tervei között szerepel, hogy egy közepes méretű csarnokkal ellátott agroparkot hozzanak létre a település határában, ahová olyan vállalkozásokat várnának, melyek elsődleges szempontként kezelik a jó infrastrukturális körülményeket, így az autópályát és a vasútvonal közelségét. A település pályázott is erre a beruházásra, Molnár Áron elmondta, vannak is szándéknyilatkozatot tett érdeklődők.

Szabó István

lakos arra kérdezett rá, miért van erre szüksége Algyőnek. Molnár Áron szerint azért, mert a Rákóczitelep azért kiált, hogy beruházók költözzenek oda, lévén, a kenderprogrammal is nagy reményeik vannak. Azt mondta, eddig elkötelezett volna a munkahelyteremtés irányába, de a vegyi üzem kapcsán úgy látja, Algyőnek semmire sincs szüksége. Sokan dolgoznak az önkormányzatnál, vállalkozásokban, közfoglalkoztatásban, de szerinte ez nem elég. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a vállalkozások ide települjenek, ám ha a körülmények nem engedik, nem fenntartható a település.