Nyolcvan év után állították vissza a délvidéki országzászlót Szegeden + FOTÓK

„A magyar ember, bármelyik állam polgáraként is, az egyetemes magyar nemzet része” – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a délvidéki országzászló emlékmű visszaállításakor az Árpád téren.

„Minden nemzetnek, minden nemzeti közösségnek joga van a saját történelméhez. Ennek a jegyében avatunk itt országzászlót” – kezdte beszédét

Semjén Zsolt

. A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, a bolsevik, osztályharcos ideológia szellemében pusztítottál el emlékműveinket, s erre az esztelen pusztításra adunk választ azzal, hogy megbecsüljük értékeinket, emlékeinket. „Ne feledjük el, európai ezer évünk kötelez nemzeti múltunk méltó folytatására és arra, hogy hangsúlyozzuk, a sebeink begyógyulása nem lehet csak magyar ügy, hanem a Kárpát-medence népeié” – közölte a KDNP-s politikus. Hangsúlyozta, ez az országzászló nem irányul senki ellen, „a történelmi megbékélés és a kölcsönös főhajtás hívei vagyunk”. Az országzászló emlékművel az áldozatokra is emlékezünk, másrészt le kell vonni a történelem konzekvenciáit is. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, minden magyar számára, éljen bárhol is, elérhető a magyar állampolgárság, ami a nemzet közjogi újraegyesítését jelenti. „A magyar állampolgárság megadása és az Európában bevált autonómia biztosítása jelenti a megoldást. Ez a magyar megmaradás, és a Kárpát-medence népeivel sorsközösséget vállaló válasz történelmünk tragédiájára. Ezt jelképezi ez az országzászló” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Az 1928 és 1944 közötti országzászló mozgalom felelevenítését is jelenti az emlékmű

Balczó Zoltán

szerint. Az Országgyűlés alelnöke elmondta, ez az emlékműavatás azonban a jelenről és a jövőről is szól. A trianoni békeszerződés nemzeti tragédiát jelentett, aminek máig ható következményei máig hatnak, hiszen a közép-európai feszültségeink legfőbb oka ez az igazságtalan békerendszer a jobbikos politikus szerint. „Az országzászló-állítási mozgalom által kitűzött cél, a szétszakított magyarságban az összetartás érzésének tudatosítása ma is feladatunk. Ezt írja elő számunka az Alaptörvény, mely szerint felelősséget kell viselnünk a határainkon kívüli magyarság sorsáért” – hangsúlyozta. Hozzátette, 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények megismertetése. Balczó szerint több tanulságot le kell vonni, például, hogy a régió országainak uniós tagságával javulni fog az ott élő magyarság helyzete. „Amiért a realitás emberi dimenziójában küzdenünk kell, az nem az ország, hanem a haza egysége” - közölte.

Szabó Pál Csaba történész, a Délvidék Ház igazgatója emlékeztetett, Szegeden az Árpád téren 1933. május 25-én avattak regionális országzászlót. 1946-ban az országzászlót jelképeitől megfosztották, majd lebontották. „Azt hiszem, történelmi események közepén vagyunk. A délvidéki országzászló egy új típusú magyar identitás kezdőlépése lehet. Simor Márton kiváló alkotása ugyanis nem kínál lehetőséget többféle értelmezésre. A magyar életbe északról, délről, keletről és nyugatról belehasító fekete fejszék Istent, hazát, szabadságot és a magyar feltámadást felidéző, a magyarságot összetartó szíjak ezen az emlékművön szinte könnyűvé és kikerülhetetlenné teszik, hogy kimondjuk: lehetséges szalonképes, törvényes, békés, a Kárpát-medence együttműködését erősítő magyar integráció a Kárpát-medencében” – fogalmazott Szabó Pál Csaba. A szónok hozzátette, hogy a délvidéki országzászló valóban olyan egy új magyar nemzetpolitika szimbolikus kezdőlépése lehet, ahol felszabadultan beszélünk arról az országról, ami a miénk. A délvidéki országzászló emlékművet Semjén Zsolt leplezte le, majd Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök áldotta meg. Az ünnepség végén a KDNP, a Jobbik, a Fidesz, majd a Vitézi Rend, az ’56-os Szövetség és a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit az emlékmű talapzatánál.

Semjén Zsolt: A délvidéki országzászló emlékmű a jövőről szól

Minden nemzetnek joga van a saját történelméhez, kezdte Semjén, s ez a zászló pontosan erről szól. „Fontos hangsúlyozni, hogy az országzászló nem irányul senki ellen, hanem a magyar nemzet megmaradásának és a Kárpát-medencei népek sorsközösségének üzenetét hordozza. A megoldás Trianon katasztrófájára az állampolgárság megadása a határon túli magyarságnak és az Európában bevált autonómiaformák biztosítása”. A miniszterelnök-helyettes szerint ezért ez az ünnepség nem a múltról szól, hanem a jövőről.