Klaszterjövő: a minőségi fejlesztés kerül előtérbe + FOTÓK

A klaszterek pontos meghatározására ma sincs egységes, mindenki által elfogadott definíció, az azonban bizonyos, olyan együttműködési formáról beszélünk, amely valamilyen piaci előnyökkel jár a vállalkozások számára.

Az SZTE Gazdaságtudományi Kara tavaly novemberben nagy sikerű klaszternapot tartott. Az akkor felmerült kérdésekre és az azóta jelentkező igényekre reagálva ma ismét klaszterfejlesztési workshopot rendeztek az Agora Informatóriumában. Az előadások középpontjában a 2007-2013 közötti magyarországi klaszterfejlesztés tapasztalatainak összegzése, valamint az Európai Unió által a 2014 és 2020 közötti időszakra a klaszterek számára meghatározott irány, és ezek hazai adaptációja állt. A témakörök tárgyalására országos szinten is egyedülálló komplexitásban kerül sor, hangsúlyozta

Lukovics Miklós

, az SZTE stratégia és fejlesztési igazgatója. Az előadók nagy része az SZTE GTK-n végzett, és vált ismert és elismert klaszterpolitikai szakértővé. A rendezvényre igen neves hazai szakértők is elfogadták a meghívást, így az adott tématerületek felelőseitől az érdeklődők első kézből kaphattak információt. A klaszteresedés előnyei éppen a magyar gazdasággal kapcsolatban vetnek fel komoly kérdéseket. Ugyanis, ami nem közvetlen, kézzelfogható anyagi előnnyel jár, az iránt a vállalkozások nem mutatnak semmilyen érdeklődést, hangsúlyozta a szakember. Éppen ezért a mai workshop egyik feladata is az, hogy megpróbálja a számukra közvetíteni: a klaszteresedés igen is jó dolog tud lenni, és rengeteg előnyökkel járhat.

A klaszteresedést az EU is támogatja

Ezekről a magyarországi klaszterpolitika legkiválóbb szakemberei beszéltek, a nemzeti fejlesztési ügynökség, a regionális operatív programirányító hatóság, a nemzetgazdasági tervezési hivatal képviselői. Ami külön büszkeségre ad okot, ezen a szakemberek jelentős része az SZTE Gazdaságtudományi Karán végzett. Ez óriási eredmény, fogalmaz Lukovics, a szegedi közgazdászképzés erősségét mutatja. A tanácskozásnak két blokkja volt: az egyikben értékelték a 2007-2013 közötti periódus hazai klaszterfejlesztési tapasztalatait, a másikban pedig a szakemberek megpróbáltak a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározó irányvonalakat felvázolni. Az EU klaszterekkel kapcsolatos elképzelései 2014-2020 között című előadásában Imreh Szabolcs egyetemi docens (SZTE GTK) kiemelte, egyelőre csupán stratégiai kerettervekről, dokumentumokról, tervezetekről beszélhetünk, de az áttekintett anyagok ismeretében bizton állíthatjuk, mind a klaszterek, mind bármilyen gazdasági szereplők közti kooperáció támogatása még inkább az EU érdeklődésének előterébe kerül, mint egy lehetséges versenyképességi tényező. Erre meglesznek a szervezeti keretek, és a jelenlegi anyagok ismeretében kellő forrásokat is rendelnek hozzá. A szakember szerint, míg a 2007-3013-as periódus inkább a klaszterek mennyiségi fejlesztésének az időszaka volt az EU-ban, addig a 2013-2020 közöttiben inkább a minőségi fejlesztés kerül előtérbe. A már meglévő állományból a jobb kiválasztása és különböző minőségi szintek megugrása, amihez úgy tűnik, a magyar a klaszterpolitika is már most elkezdett igazodni.