A kulturális együttműködés lehetőségei a Duna Stratégiában

A Duna összeköt - a kulturális együttműködés lehetőségei a Duna Stratégiában címmel kétnapos nemzetközi konferencia kezdődik csütörtökön a Szlovák Intézetben a Közép-európai Kulturális Intézet szervezésében együttműködésben az Osztrák Kulturális Fórummal.

Jeszenszky Géza

történész, volt külügyminiszter, a Corvinus Egyetem magántanára nyitóelőadásában kiemelten beszél majd a Londonban élő

Kabdebó Tamás

Dunáról szóló regénytrilógiájáról, amelyben az író több száz éves történetbe ágyazva mesél a Dunáról, népek keveredéséről, szerelmekről, házasságokról. A regényből kiderül, hogy a Duna kulturális jelkép is egyben. Igaz, hogy a Volga a leghosszabb európai folyó, de Európában mégis a Duna a főszereplő, mindenképpen összekötő - hangsúlyozta az MTI-nek a történész. A folyó összeköti nyugatot kelettel, az emberek napi életét befolyásolja. A Dunán hajóztak délre a svábok, a szlovákok, a történész egyik őse, egy szlovákiai közösség magyar lelkésze így hajózott le a Dunán híveit kísérve a 18. század második felében Szerbiába, Dél-Bácskába, Glozan (Dunagálos) faluba, amely Belgrád és Újvidék között fekszik. A Dunáról mint stratégiai fontosságú folyóról a rómaiak kezdtek gondolkodni. Magyarországon

Széchenyi István

ismerte föl a Duna fontosságát, ő lett a dunai hajózás miniszteri biztosa, és a századfordulóra hajózhatóvá tette a folyót - magyarázta az MTI-nek

Csorba László

történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Széchenyi elképzelése az volt, hogy a Dunán keletről és nyugatról érkező áruk elosztó központja Magyarország lesz, és ha jönnek az áruk, akkor jönnek velük a gondolatok és a kultúra is - jegyezte meg Csorba László, aki szintén előadást tart a konferencián.

Zelimir Koscevic

zágrábi művészettörténész, egyetemi tanár arról beszélt az MTI-nek, hogy Horvátország és Szerbia három új kulturális programot indít: Szerbiában, a Duna menti Novi Banovciban, Belgrádtól 25 kilométerre működik 2008 óta egy magánmúzeum, a tulajdonos

Vladimir Macura

, aki egyúttal Bécsben vezet galériát. A Macura Múzeum összegyűjtötte a 20. század eleji vajdasági és a szerbiai avantgárd művészek munkáit, festményeket, szobrokat, installációkat, megmentve ezzel a pusztulástól ezeket a munkákat és kiállításon mutatja be. A horvát fővárosban a

Muzej Marton

, amely

Veljko Marton

privát gyűjteménye - 18-19. századi üvegekkel, ezüstökkel, porcelánnal - június 17-től a budapesti Iparművészeti Múzeumban is látható lesz. A gyűjtemény emellett bútorokkal, festményekkel büszkélkedhet, amely műtárgyak kapcsolódnak Duna menti városokhoz. Az ugyancsak horvátországi

Marinko Sudac

avantgárd kollekciójából válogatás lesz látható a totalitárius rendszerek művészetéből

Tito

néhai jugoszláv államfő hajóján, a Galeben június 4-től 14 napon át a fiumei (Rijeka) kikötőben. Mindhárom gyűjtemény összefügg egymással - hangsúlyozta a horvát művészettörténész, aki ezt az együttműködést fejti ki bővebben a konferencián.