Hírzóna

Ma van a Tisza élővilágának emléknapja

Ma van a Tisza élővilágának emléknapja

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
2024. február 1., csütörtök
Ma van a Tisza élővilágának emléknapja

24 éve történt a Tisza mérgezése, amely az eddigi egyik legsúlyosabb magyarországi vízszennyezés, amelyben több mint 1000 tonna hal pusztult el a folyóban.

A Tisza Szegednél 2020 januárjában. (Fotó: Csodálatos Magyarország)

 

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában.

Mintegy 120 tonna ciánt és nehézfémet tartalmazó szennyvíz a Zazar-, onnan a Lápos-folyóba ömlött, majd a Szamoson keresztül elérte a Tiszát. A vállalatnál nem létezett kárelhárítási terv, így nem történt kísérlet sem a szennyezés lokalizálására, sem enyhítésére.

A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.

A szennyezés súlyosságára jellemző, hogy a minden élőlényre halálos cián koncentrációja kezdetben 180-szorosa volt a magyar szabvány szerint megengedett határértéknek.

A Szamos-Tisza összefolyásánál 135-szörös, a kiskörei víztározónál a duzzasztásnak és az áradásoknak köszönhetően 34-szeres, Szeged alatt 15-szörös értéket mértek. Halpusztulást még Belgrád alatt is észleltek, és még a Duna bulgáriai szakaszán is határérték feletti volt a koncentráció. A Magyarországra befolyó Szamos vizében 32,6 milligramm cianidot mértek, az emberi szervezetnek már a 2,86 milligramm is kritikus.

Február 12-én hagyta el Magyarország területét a ciánfolt, pusztítását jellemzi, hogy áprilisi becslés szerint az érintett folyókban 1241 tonna hal pusztult el.

A Tisza azonban a vártnál gyorsabban tért magához. Fürödni már a szennyezés levonulása után nem sokkal lehetett, 2002-re rendeződött az alacsonyabb rendű élőlények (kagylók, szitakötők, kérészek, rákok) állománya. Három-négy év alatt a vízi élővilág 95 százaléka ismét megjelent a Szamosban és a Tiszában, az ökoszisztéma állapotának egyik szimbolikus indikátora, a tiszavirág túlélte a katasztrófát.
 

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.