Wittner Mária: 1956-ban felszabadult a magyar lélek a félelem alól

wittner_maria01_gs

Wittner Mária 1956-os halálraítélttel elsősorban az 1990 utáni megemlékezésekről beszélgettünk. Szerinte ünnep és gyász is volt 1956, nem tudja elfeledni, hogy milyen volt embereket temetni. Elutasítja, hogy párhuzamokat vonjanak a közel-keleti és a 60 évvel ezelőtti magyar menekültek között. Az 50. évforduló után úgy érzi, hogy most tudnak csak méltóképpen megemlékezni a forradalomról.

„1990-ben azt állították, még a csapból is ’56 folyik. Elhiszem, hogy sokaknak nem tetszik ez a csapvíz, de nekünk sem tetszett az, amit velünk műveltek 33 éven keresztül” – a forradalom 60. évfordulója alkalmából Wittner Mária ’56-os halálraítélttel, volt országgyűlési képviselővel beszélgettünk a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. Az 1963-as amnesztiarendelet után hét évvel, nemzetközi nyomásra börtönéből kiszabaduló egykori fegyveres felkelőt elsősorban nem saját élményeiről kérdeztük, hanem arról, miként értékeli az elmúlt 25 év emlékezetpolitikáját.

Az említett érdeklődés később lanyhult, Horn Gyula miniszterelnöksége idején Wittner szerint „elkezdődött a visszarendeződés”, s ugyan fellélegzett a következő kormány alatt, de az MSZP újból visszatért, majd bekövetkezett 2006 ősze.

wittner_maria02_gs„A Szolidaritás megalakulásának 25. évfordulóján Varsóban voltunk. A mellettem álló – szintén ’56-os – Engelmayer Ákosnak azt mondtam, hogy a lengyelek kitettek magukért. Vajon milyen lesz jövőre a mi 50 éves évfordulónk? Aztán egy év múlva megkaptuk a választ, akkor mutatkoztak be igazán. Kiderült, hogy nem változtak egy jottányit sem. Mindennek a teteje volt, amikor a megemlékezést vérbe fojtották. S ezek után még elvárta volna Gyurcsány Ferenc, hogy sorakozzunk fel mellette, mikor az Európai Uniós elnökök itt voltak” – így Wittner Mária.

Úgy érzi, igazán most tud emlékezni illő módon az ország, ahogy a mártírok és a hősök megérdemlik. „Nagyon jó volt Áder János köztársasági elnök beszéde a MEFESZ-megemlékezésen. Abban a pár szóban mindent kifejezett” – vélekedett.

„Azt szoktam a gyerekeknek mondani, hogy mi már megtettük a magunk harcát fegyverrel, hiszen a szabad utazás a rendszerváltás köszönhető, ami ’56 csontjaira épült. Most viszont tényleg oda kell figyelni a magyar történelemre, mert a saját harcukat szellemi síkon kell megvívni” – fogalmazott a volt képviselő, aki hatalmas kihívásnak tartja a migrációt Európa és Magyarország számára. Meggyőződése, hogy sok ember nem fogja fel a veszély mértékét, azt viszont visszautasítja, hogy párhuzamot vonjanak az ’56-os és a közel-keleti menekültek között.

„Nem ugyanaz volt, nem véletlenül emlékezik meg rá most is Amerika!” – látszott, hogy már a kérdés feltevése közben is legszívesebben megcáfolta volna ezt a feltételezést. „Miért? Mert Egyesült Államok biztatott minket a Szabad Európán keresztül, de benne hagyott a slamasztikában. Viszont soha annyi szürke agysejt nem érte el Amerika partjait, mint ’56-ban. Nem voltak közöttük robbantani akarók, csupán tanulni vágyók, akik később tudóssá lettek. A magyar menekültek nem dobálták át a kerítésen a gyerekeket, hanem lágerben vártak sorsukat” – folytatta. Szerinte a mostani menekülteket a háborúkért felelős Egyesült Államoknak és a volt gyarmatosító országoknak kell befogadni – hazánk nem felelős az ottani konfliktusokért.

wittner_maria03_gs

„Még félig számonkérés sem volt. Mert mikor tették ezt meg? Lett volna 25 éve, hogy leülje azt az időt, amit kap” – reagált arra, amikor Biszku Béla perbefogásáról és haláláról kérdeztük. Nem tagadja, a rendszerváltás idején középvezetői szinttől felfelé mindenkit leváltott volna. Elvette volna a magas nyugdíjakat, csupán annyi járt volna nekik, mint más dolgozóknak. A budai villákból is kiköltöztette volna őket egy panellakásba, mert azokat másoktól vették el 1945-ben. Emlékeztetett rá, hogy micsoda felháborodást okozott itthon és az unióban is, amikor a második Orbán-kormány nyugdíjba akarta küldeni a 62 éves bírókat, s végül meghátrált a magyar vezetés. Nem sokkal később ugyanezt a döntést Olaszországban minden különösebb ellenállás nélkül sikerült végrehajtani. Szerinte ez azért lehetett így, mert ott nem voltak olyanok, akik akadályozták volna az országépítést.

Azt szeretné, ha inkább a mindig tisztákról, a hősökről, a mártírokról szólna az emlékezet. A börtönévek, a megaláztatások ellenére számára részben ünnep is október 23-a, „mert felszabadult a magyar lélek a nyomás, a félelem alól. Azonban emlékszem november másodikára is, amikor temettük az embereket a tereken, s minden csupa fehér krizantém volt, az ablakokban pedig gyertyák égtek. Az gyász volt.”

28 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    28. khm
    2016. december 31., szombat, 20:30
    Válaszolok

    Még félig számonkérés sem volt. Sőt NINCS.
    Lásd a horngyufa havasszopi uncsiját.
    Ez,bármikor fröcsöghet,Mi pedig erről NEM.
    Na !
    Boldog új évet,minden tisztességes Magyar ! embernek.

  • '>
    27. Szegediner
    2016. október 25., kedd, 20:18
    Válaszolok

    60 évvel ezelőtt, ezen a napon volt a 820 halálos áldozatot követelő Kossuth téri véres csütörtök

    https://www.youtube.com/watch?v=HVMVUtonfoM

  • '>
    26. tikle
    2016. október 23., vasárnap, 20:50
    Válaszolok

    Van, van nekik!

  • '>
    25. Botka bojkott
    2016. október 23., vasárnap, 00:03
    Válaszolok

    21. A barom gyurcsányisták szerint a szocialista erkölcs megsértéséért (prostitúcióért) kellett volna elítélni.
    A Kádárt éltető mszmp-s utódoknak egyébként hogy van pofájuk október 23-án ünnepi beszédeket mondani?

  • '>
    24. okoskodó NP
    2016. október 22., szombat, 23:24
    Válaszolok

    22. : illetékesnek érzed magad?
    Jó kérdés. Te és NP mindenben illetékesnek érzitek magatokat.

  • '>
    23. tikbe
    2016. október 22., szombat, 22:48
    Válaszolok

    Nagyon, de te nagyon. Akkor, ha ott voltál, miért nem védted meg őket? Féltetted a bőrödet? :)Sunyi egy komcsi vagy.Nem az a baj,ki milyen nézetű, de ne dicsekedjen, ha gyáván nézi,ha hitbéli társát kinyírják. Most meg átcaplattál fotelforradalmárnak.

  • '>
    22. okosabbnálam
    2016. október 22., szombat, 21:36
    Válaszolok

    20. olajtermelés
    Nem kellett volna bemutatkoznod, nem érdekel.
    Amúgy te “rákosista bolsi” gondolataiba látsz, hogy a hozzá intézett kérdésre reagálni illetékesnek érzed magad?

  • '>
    21. hazafi
    2016. október 22., szombat, 21:24
    Válaszolok

    1957. július 16-án letartóztatták és „fegyveres szervezkedésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás” miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélték. Kétszáz napot töltött börtönben halálraítéltként, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én szabadult nemzetközi nyomásra.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Wittner_M%C3%A1ria