Hidakkal vagy hidak nélkül?

A híd, mint olyan, nem csupán egyszerű fizikai értelembe vett, építészeti konstrukció. A híd, jelkép, a haladás, az akadályok megszüntetésének jelképe, az összetartozás és az új lehetőségek, a fejlődés szimbóluma. Hidak építésével a jövőt építjük, azok hiánya vagy lerombolása ellenkezőleg a múltba taszít, leépüléshez vezet.

Ha Szeged aspektusából beszélünk a hidakról, először a múltba kell tekintenünk. A jelenlenlegi Belvárosi híd elődjét 1883. szeptember 16-án adták át, ezzel jelentősen élénkítve a szegedi gazdaságot. A vasúti híd – 1858. december 2-án adták át – fénykorában, a gazdasági élet virágzásának eszköze és jelképe volt. 1944. augusztus és október közötti időszakban több kísérletben robbantották fel a hidainkat és ezzel megbénították Szeged életét és elvágták a Románia felé irányuló kereskedelmi élet, egyik legfontosabb ütőerét, ami nemcsak ezzel az egy országgal kötött össze bennünket, de az egész Balkánnal, beleértve a Fekete-tengeri kereskedelmi lehetőségeket és Görögországot is.

A fent említett konstrukció helyreállításával, ezek a feledésbe merült gazdasági lehetőségek, új erőre kapnának, s a kereskedelem fellendülésével, Szeged városa is újfent gyarapodásnak indulhatna. A második „Belvárosi híd” elképzelése pedig, tehermentesítené Szeged belvárosát közlekedési szempontból, jelentős fejlesztési területek tárna fel Újszegeden. Emellett a nagykörút és a Temesvári körút is direkt összeköttetésbe kerülne. Ehhez azonban szükséges a rakpart meghosszabbítása 200-300 méterrel, egészen az újonnan tervezett hídig.

Ha pedig sikeresen lecsökkentettük a személyautók jelenlétét a belvárosban, a jelenlegi Belvárosi-híd kizárólag a gyalogos, biciklis és tömegközlekedésnek adna helyet, ezzel is dinamikusabbá és gyorsabbá téve a közlekedést Szegeden belül. Ezen felül, a belvárosban történő parkolás is korlátozva lenne, 1-2 órát lehetne díjmentesen parkolni. A rendszer működését kamerák felügyelnék, melyek folyamatosan ellenőriznék a beérkezőket és a távozókat. A kamerák, a rendszámok alapján azonosítanák az autókat, s az időkeret túllépését követően szabnák meg a bírság mértékét.

Az általam felvázolt tervezet, egyáltalán nem új keletű. 2000-ben dolgoztuk ki, amit akkor a közgyűlés, politikai hovatartozástól függetlenül, egyöntetűen elfogadott. Ennek folytatása és megvalósítása véleményem szerint elengedhetetlen, mert ahogy blogom elején fogalmaztam, a híd nem csupán fizikai értelembe vett építészeti konstrukció, de Szeged gazdasági vérkeringésének megkerülhetetlen eleme.

Bartha László alapítótagja a frissen létrejött Tisza Lajos Közéleti Egyesületnek, melynek célja, a Szeged és a régió helyi közösségeinek gazdasági, szociális, kulturális (oktatási, sport és környezeti) fejlődésének elősegítése, támogatása.

47 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    47. kötekedő
    2014. február 15., szombat, 12:17
    Válaszolok

    “Az viszont már gáz, hogy a saját pártja sem akarja többé polgármesternek jelölni.”

    Ennek azért csak van valami oka!

  • '>
    46. felsővárosi
    2014. február 15., szombat, 12:13
    Válaszolok

    33. Bartha László: a tivornyákról miért nem mesél? Lengyel József bizniszeiről esetleg valami újat? Szokott járni az eladott úszóházak valamelyikére?

  • '>
    45. felsővárosi
    2014. február 15., szombat, 12:10
    Válaszolok

    Miért ne politizálna? Az viszont már gáz, hogy a saját pártja sem akarja többé polgármesternek jelölni.
    http://www.delmagyar.hu/kepek/kepgaleria/2298976.jpg

  • '>
    44. Tibor
    2014. február 15., szombat, 11:44
    Válaszolok

    Miért kell politizálni egy állam közpénzén kitanított orvosnak????!!! Vagy talán az egészségügyben sem felel meg!!Máshol keresse a megélhetést!

  • '>
    43. hooligan
    2013. október 26., szombat, 07:35
    Válaszolok

    Jók Bartha javaslatai, de várjuk a folytatást…!

  • '>
    42. Gépész
    2013. október 21., hétfő, 17:00
    Válaszolok

    A hídnak nincs alternatívája, maximum híd helyett alagút. Sajnos prioritása sincs. Utcakövezésekre, fürdőkre jutott forrás, erre nem. Pedig már pályázati kiegészítés nélkül is a botka rezsim alatt kétszer elszórták a rávalót..
    Komoly vasúti elérhetőségek nélkül nincs komoly ipar se. A közúti szállítás kis mennyiségeknél működik, nagyobb volumennél már költségesebb a vasúti és vizí útnál. (van egyszerű fizikai magyarázata a dolognak, a gumi-aszfalt surlódási és gördülési ellenállás több mint ötszöröse mint az acél-acél, és mégdurvább a helyzet a vizi folyadéksurlódás-közegellenállással)
    Szeged vasúti szempontból zsákutcává vált az elmúlt 60 évben, elmaradtak a vonalfejlesztések, csak pusztulás van. Ha jövőt akarunk még ebben a városban, akkor ezen változtatni kell!

  • '>
    41. Koppány_Vezir.
    2013. október 16., szerda, 13:54
    Válaszolok

    nem jo a cim bartha elvtars
    bodka nélkül
    ez lenne a megfelelö cim
    de ön is fél az öszödi hazudozoktol