Az Országos Gyermekvédelmi Szakmai Kerekasztal elismerően értékelte a kormány kétéves munkáját + FOTÓK

Számos országos és regionális gyermekvédelmi civil és állami szervezet szakmai vezetője és munkatársa értékelte a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának szakmai teljesítményét, az elmúlt két év intézkedései alapján. A szakmai kerekasztal tagjainak értékelése szerint az elmúlt húsz évben ez idáig soha nem látott hatékonyságot és gyermekközpontúságot képviselt a Soltész Miklós vezette államtitkárság.

Szegeden, 2012. július 2-án tartotta szakmai értékelő konzultációját több országos és regionális civil és állami, gyermek- és ifjúságvédelmi szervezet vezetője képviseletével, a Gyermekvédelmi Szakmai Kerekasztal. A tanácskozás tárgya a kormány eddigi tevékenységének értékelése volt, az elmúlt két év gyermekvédelmet érintő kérdései mentén.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága, Soltész Miklós államtitkár, valamint a minisztérium Gyermekvédelmi- és Gyámügyi Főosztálya és főosztályvezetője, Dudás Zoltán szakmai teljesítményéről is elismerően nyilatkoztak a konzultáció tagjai.

A szakmai kerekasztal szóvivője, aki egyben a Szeged-Csanádi Egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója is,

a konzultációt követően elmondta, hogy mind

és

gyermekvédelmi szakellátásában egyértelműen érezhetőek azok a változások, melyek az államtitkárság szakmai teljesítményének köszönhetően elindulhattak, és üdvözlendő az a szemléletmód is, melyben a gyermek valós szükséglete még inkább teret kaphatott az elmúlt két évet megelőző állapotokhoz képest. Kothencz János felhívta arra a szakmai kontrasztra a figyelmet, hogy amit a szocialista ciklusban az úgynevezett salátatörvénnyel például az utógondozottak körében tett az akkori kormány, szinte minden vetületében összehasonlíthatatlan a jelenlegi gondolkodásmóddal. Mint mondta: „a szocialisták kiszolgáltatottságot vittek a szakellátásban érintett utógondozottak életébe, míg a jelenlegi vezetők biztonságot igyekeznek teremteni és adni a fiataloknak”. Ezt mutatja az a lakástámogatás program is, melyet a II. ÁGOTA Országos Gyermekvédelmi Konferencián jelentett be az államtitkár. Kothencz kiemelte a kormány azon intézkedését is, melyben az étkezési és a ruhaminimum meghatározása végre megtörténhetett a nevelőszülőnél, és a gyermekotthonban élő gyermek ellátása biztonságának érdekében. 2011 januárjától hatályosak azon módosítások, amelyek szerint jogszabályi szinten meghatározásra került a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek napi ötszöri étkezése, illetve a ruházatára éves szinten fordítandó minimum költség. A módosítás célja az országos szinten, e területeken mutatkozó, a gyermeki jogokat, a diszkrimináció tilalmát sért(het)ő különbségek megszüntetésére irányuln(t)ak. Korábban semmilyen minimumot nem állapítottak meg. A jelenleg hatályos jogszabály szerint: - „a napi ötszöri étkezésre fordított költség összege naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál”, azaz 684 Ft-nál; - „a ruházattal kapcsolatos költségek éves összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál”, azaz 71.250 Ft-nál. Kothencz szerint, ezek az intézkedések egyértelműen a gyermekek érdekeit szolgálják. A szakmai kerekasztal szóvivője ugyancsak méltatta a kapcsolattartások támogatása érdekében hozott intézkedéseket. - a kapcsolattartás típusainak, formáinak, módjának egyértelmű meghatározása, - egy új jogintézmény, a felügyelt kapcsolattartás bevezetése, - a családjából hatósági intézkedéssel kiemelt gondozott gyermek kapcsolattartásának dokumentálása kötelezettségének bevezetése, a kapcsolattartási napló bevezetésével formai és tartalmi követelmények meghatározása, - a nevelésbe vett gyermekek esetén a kapcsolattartás-szabályozási kötelezettség széleskörű meghatározása a gyámhivatalok számára, - a nevelésbe vett gyermekek eltávozási és szabadsági szabályainak meghatározása. Ezen intézkedések, egy a korábbi időkből visszamaradt kaotikus állapotot szüntettek meg. A

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője,

igazgató asszony ugyancsak üdvözlendőnek tartotta az örökbefogadások elősegítése, támogatása érdekében hozott intézkedéseket. Az Országgyűlés 2010-ben módosította a Gyermekvédelmi törvényt, mely módosítás azonban nem egyszerűen az örökbe fogadást elősegítő civil szervezetekre vonatkozó szabályozás kormányrendeleti szintről törvényi szintre emelését jelentette, annál jóval többet, hiszen részletesebben szabályozásra került e szervezetek működési engedélyezése, feladatrendszere, az adatvédelmi szabályoknak megfelelő adatkezelése, illetve az adminisztrációs feladataik. Ez a módosítás több éves hiátust pótolva mérföldkőnek tekinthető a magyar gyermekvédelemben – mondta Perei Lilla. A

Gyermekvédelmi Szakszolgálat Igazgatója,

a gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények egységes működési engedélyezési és ellenőrzési rendszere kiépítése érdekében hozott intézkedéseket emelte ki. A jegyzői gyámhatósági feladatok közül a gyermekjóléti szolgáltatásnak és a gyermekek napközbeni ellátásának működési engedélyezési feladatai Szociális és Gyámhivatalokhoz történő telepítése 2011. július 1-jei hatállyal megtörtént. A gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermek után járó családi pótlék/iskoláztatási támogatás felhasználhatósága érdekében 2012. január 1-jétől a gyermekotthonban elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családi pótlékának/iskoláztatási támogatásának már nem csak 50%-a, hanem 100%-a felhasználható a gyermek ellátásához az egyéni szükségleteknek megfelelően személyre szólóan. Ugyanezen időponttól a gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetében már nem a gyám az igénylés jogosultja, hanem a gyermekotthon vezetője, illetve a más intézményben elhelyezett gondozott gyermek esetében az az intézményvezető, ahol a gyermek nevelkedik. Ezzel az intézkedéssel lehetővé vált a gyermekek magasabb színvonalú ellátásának biztosítása.

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény szakmai vezetője, Király Endréné ugyancsak elismerően szólt a szociális nyári gyermekétkeztetésről. 2010-12 időszakban is minden évben megvalósult a nyári gyermekétkeztetés támogatás, évente 2,4 milliárd Ft/év összegű költségvetési forrásból. 2010. évben 2443 települési önkormányzat vett részt sikeresen a pályázaton és 131 ezer gyermek jutott a nyári iskolai szünet alatt étkeztetéshez. 2011. évben pedig 1430 településen 140 ezer gyermek részesült nyári gyermekétkeztetésben. Jelentős előrelépés e területen 2012-ben, hogy a támogatás egy rászoruló gyermekre jutó napi összegének a 2009 óta változatlan 370 forintról, 440 forintra történő emelése, ami 19%-os növekedés. Az idei programban újdonság az is, hogy a támogatás elnyerése érdekében minden önkormányzatnak vállalnia kellett, hogy 30%-ban kistermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagból készített ételt biztosítson ebédre. Az idei szabályok alapján felmelegíthető készétellel immár nem biztosítható az étkeztetés. A készételek támogatásának megszüntetése és a helyben termelt, előállított alapanyagok kötelező felhasználása azt eredményezi, hogy jobb minőségű, bőségesebb és egészségesebb ebéd nyújtható a gyermekek számára. A helyi alapanyagok kötelező beszerzésével a kistermelőket, mezőgazdasági vállalkozókat is támogatta a kormány, elősegítette, hogy nagyobb mennyiségű árut tudjanak megtermelni és eladni. Az intézkedés ily módon a foglalkoztatás növekedéséhez is hozzájárult. A Dél-alföldi Regionális Hatáskörű Módszertani Gyermekotthon (Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyei hatáskör) intézményvezetője, Szabóné Szívos Ildikó, a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő különleges szükségletű gyermekek (e csoportba tartoznak a fogyatékos, a tartós beteg és a 0-3 éves gyermekek) ellátása színvonalának emeléséről, a gyermeki jogok és érdekek érvényre jutása érdekében közelmúltban megtett intézkedésekről szintén elismerően nyilatkozott. A különleges szükségletű gyermekek nevelőszülői ellátását támogatandó a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás- módszertani Koordinációs Központjának 2011. évi munkatervébe bekerült a különleges szükségletű gyermekek gondozásának, nevelésének támogatása érdekében a különleges szükségletű gyermekeket ellátó nevelőszülők képzését és továbbképzését szolgáló képzési tematika kidolgozása, és az ilyen tematikájú képzési programok Gyermekvédelmi Továbbképzési Jegyzékbe történő akkreditáltatása. A tematikák kidolgozásához és az akkreditáltatásához a Főosztály a diszpozíciós jogkörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatból forrást biztosít a Központ számára ez évben. A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának ifjúsági és sportbizottsági alelnöke,Mihálffy Béla elmondása szerint figyelemre méltóak az államtitkárságnak a jogalkotás területén végzett feladatvállalásai is. Mint tudjuk, az Európa Tanács a gyermekek szexuális kizsákmányolásának visszaszorítását célzó kampányt indított. Ennek előkészítésében a Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztálya is közreműködött. Révai Istvánné, az ÁGOTA országos kiemelkedően közhasznú alapítvány kurátora, a kormány pályázatokkal összefüggő elvégzett feladatainak fontosságát emelte ki. A TIOP és TÁMOP projektek eddig soha nem látott fejlesztéseket tesznek lehetővé. A „Bentlakásos intézmények kiváltása – „B” gyermekvédelmi komponense – pályázat”, a „Bentlakásos intézmények korszerűsítése”, a „szociális szolgáltatások modernizációja, központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” II. szakasz– kiemelt projekt, valamint a „Központi szociális információs fejlesztések” II. szakasz– kiemelt projekteken túl, számos más pályázati lehetőség fontosságára is utalt. Ezek a finanszírozási lehetőségek, valóban építik ezt az országot – fogalmazott az ÁGOTA kurátora. Kiemelte még azt a hatékony és segítő magatartást is, melyet a minisztérium Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának munkatársai tanúsítottak az elmúlt két évben. Mindig nagy segítőkészséggel és odaadással viseltettek valamennyi civil és más szervezet segítségkérése alkalmával. Példaként hozta fel azt a türelmet és segítőkészséget, melyet Baloghné Gábor Katalin osztályvezető asszony részéről tapasztalt a szervezet. Kothencz János elmondta, hogy minden gyermekre várnak valahol. A gyermeknek a családban van a legjobb helye. Kérjük ezért, hogy a kormány folytassa és erősítse az örökbefogadás terén megkezdett munkáját: a kormány a kommunikációban ismertesse meg mind több fórumon az örökbefogadást, hogy mindazok, akiknek nem adatott meg a saját gyermek, ők is megkaphassák a gyermek szeretetét és átélhessék a gyermeknevelésének örömét, a magzatvédelemben segítse, terjessze az „inkább adj örökbe, hadd éljek” gondolatot, mert évente több ezren várnak örökbe fogadható kisgyermekre. A kormány folytassa az integrációs tevékenységet támogató politikáját, hiszen az előítéletek leépíthetők. Komoly támogatást nyújtott eddig is az államtitkárság ezen a területen. Fontos, hogy a minél többen vállalják a nevelőszülői hivatást. A szóvivő úgy véli, az államtitkárság egy új és emberibb társadalmat épít elődjeihez képest. Maradjanak továbbra is ezen az úton. Kothencz végezetül bejelentette, hogy minden évben értékelik majd a kormány munkáját a gyermekvédelem kérdésköreiben.