Lezárult a szegedi gázerőműprojekt első szakasza + FOTÓK

A környezetvédelmi hatástanulmány lezárása céljából közmeghallgatást tartottak a városházán a logisztikai központ területére tervezett gázturbinás erőmű építésével kapcsolatban. A 2012-es esztendő az építési engedélyek beszerzésének éve lesz, az építkezés 2013-ban indulhat, maga az erőmű pedig 2016-ban.

A hivatalos fórumot az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szervezte. A projekt teljes teamje mellett a környezetvédelmi hatásvizsgálatot végző cég képviselői és az érintett s egyéb civil szervezetek érdeklődői is megjelentek kedden. Lényegében ugyan azt mutatták be a svájci Advanced Power AG, valamint a Siemens pénzügyi divíziójához tartozó Siemens Project Ventures GmbH 50-50 százalékos tulajdonában lévő Szegedi Energia Zrt. (amely a Szegedi Ipari és Logisztikai Parkban megépíteni és üzemeltetni tervezett 920 MW-os kombinált ciklusú gázturbinás /KCE/ projekt fejlesztő cége) képviselői, amit már egy nyílt bizottsági ülésen láthattunk,, illetve amit a közönség elé is tártak tavaly decemberben.

600 millió eurós erőmű

Két prezentációt tartottak, mielőtt felmerülhettek volna a különböző kérdések. Először Szőcs Mihály – aki a gázerőmű és a megújuló energia témakörében adott interjút portálunknak – vázolta föl a projektet, ami az M43-as autópálya és az 5-ös út közötti Szegedi Ipari és Logisztikai Központon mintegy 13 hektáron valósul majd meg. Egy úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (KCE) épül fel, melynek várható maximális teljesítménye 920 MW (2 x 460 MW), ami nem sokkal kevesebb áramot termel majd, mint a paksi atomerőmű két blokkja (négy, egyenként 500 MW-os teljesítményű blokkból áll az atomerőmű), és mintegy 58%-os hatásfokon üzemel. A szegedi így az ország legjobb hatásfokú gázerőműve lehet. Tüzelőanyaga földgáz lesz (valamint biztonsági tartalékként tüzelőolaj lehet). A hűtése hibrid hűtőtornyok segítségével, vízzel és levegővel történik majd. A beruházás 600 millió eurós lesz, az építés során 300-400 ember kap majd munkát, az üzemeléskor pedig 100. Az elektromos vezetékek 4 kilométerre Sándorfalva felé csatlakoznak egy alközponthoz, az érkező gázvezeték pedig 4 kilométerre Kiskundorozsma felől ágazik majd le. A hűtővizet 12 kilométerre, a Tiszából nyerik szintén egy vezetéken keresztül.

Komlósi Esztertől, a környezeti hatástanulmányt készítő cég képviselőjétől megtudtuk, hogy az engedélyezés első lépései tavaly ősszel kezdődtek, amikor benyújtották a hatóságoknak az előzetes vizsgálatok dokumentációját, majd azok meghatározták az elvégzendő környezeti hatásvizsgálatokat. Ennek eredményeként a jogszabályok, illetve a hatóságok által előírt hatásvizsgálatok elkészültek, közel egy évig dolgoztak ezeken. Megtudtuk, hogy egyebek mellett a levegőre, a zajra, a vízre, a talajra vonatkozóan készültek felmérések szigorú követelményrendszer alapján. Elmondta azt is, hogy az erőmű üzemelése során a különböző szennyezőanyag-kibocsátások szigorú monitoring alatt lesznek, bizonyos értékeket rendszeres időközönként, másokat folyamatosan mérnek majd.

Kérdések termőföldről és kockázatokról

Az érdeklődők közül Kovács Gábor arra volt kíváncsi, hogy miért egy nagy termékenységű, első osztályú szántó földjére épül az erőmű, amit egyébként a talajvédelmi hatóság sem támogatott. Adrian Bobula, az Advanced Power munkatársa kiemelte, hogy a város ipari területként tüntette fel ezt a területet, s ők ennek tudatában cselekedtek. Ipari parkot keresnek minden egyes projektjüknél, Szegednek pedig ez az ipari parkja.

Szóba került a megújuló energia és a gázerőmű viszonya is: Szőcs Mihály úgy felelt, hogy a legzöldebb párt a parlamentben is ezt a két energiaterületet képzeli el a jövő energiaforrásaként.

Szentistványi István (LMP) önkormányzati képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke azt kifogásolta, hogy az elmúlt másfél éves folyamatnak semmilyen nyoma nincs, azok a kérdések, felvetések, melyek meghallgatásokon felbukkantak, a „levegőben elszálltak”. A közmeghallgatás igazi, vitákkal, érvekkel dús műfaját is hiányolta, ahogy azt is értetlenül fogadta, hogy ugyanaz a cég készítette a népszerűsítő anyagot a projektről, amely később a hatástanulmány vizsgálatát is. Szentistványi szerint a hatástanulmány csak a pozitívumokról szólt, nem említi a kockázatokat.

Erre reflektálva a Szegedi Energia Zrt. részéről kifejtették, hogy a dokumentumokban szó esik bizonyos hatásokról és arról, hogy minden folyamatot ellenőrizni fognak. Megtudtuk, hogy előzetes konzultációt folytattak a cég képviselői a hatóságokkal, és meghatározták azokat a lényeges kockázati pontokat, amelyekre különös figyelmet kell fordítani.

Ezzel a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítésének, megtárgyalásának szakasza lezárult, a projektcég ebben az évben kéri majd meg a különböző építési engedélyeket.