Fábián Tamás geográfus és Szabad Gábor kutatóorvos az Etiópiában turistákat ért terrortámadás két magyar áldozata, az egyik sérült túlélő pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpont dolgozója – hangzott el az SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékén tartott sajtótájékoztatón.
„Fábián Tamás és Szabad Gábor egyetemi polgárok voltak, az intézmény tisztelt és szeretett dolgozói” – jelentette ki Mezősi Gábor. Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára hangsúlyozta, nem egyetemi szervezésű tudományos utazáson vettek részt, hanem az egyetemen dolgozók saját szervezésű tapasztalatszerző útján.
Afar tartomány Eritrea szomszédságában található, hosszú évtizedek óta harcok folynak ott. Mezősi Gábor elmondta, a konfliktus kiindító oka nem ismert. Etiópia bővelkedik látnivalókban, természetföldrajzi érdekességekben, ezek között első helyen a rift zóna szerepel, ahol a bazaltvulkanizmusnak mindenféle formakincsét meg lehet figyelni. Ezek között is a legérdekesebb az Erta Ale vulkán, amit a csoport is szeretett volna megtekinteni. A túráról tegnap hazatért Szilassi Péter, az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék főiskolai docense ezt Etiópia legveszélyesebb területének nevezte, ennek tudatában ketten lemondtak erről az utazásról.
„Amikor szembesültünk a költségekkel és nehézségekkel, akkor először mindannyian úgy döntöttünk, hogy ezt kihagyjuk. De egy nappal később öten úgy döntöttek, mégis megnézik az Erta Ale környékét. Valószínűleg nem tudta elképzelni Tamás, hogy úgy menjen haza, hogy ezt nem látta” – fogalmazott Szilassi.
Azt, hogy a környékre utazás nem veszélytelen, jelzi, hogy mindenkinek lefénymásolják az útlevelét, és regisztrálják a személyeket. Szilassi Péter elmondta, az is meghatározott, hogy minimum két terepjáróval szabad közlekedni, melyek 10 méteres követési távolsággal haladhatnak. A főiskolai docens úgy tudja, voltak fegyveres kísérői a csoportnak. Hangsúlyozta, az útra több hónapig készültek, és a kint töltött két és fél hét alatt nem érezte magát veszélyben.
Kemény Lajos, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára Szabad Gábor kollégája gondosan felkészült az útra, tapasztalt túrázó volt. A kutatóorvos arról tájékoztatta őt, lesz fegyveres őrségük, s ő mint orvos kíséri a csoportot, erre kérték fel. A klinika vezetője hangsúlyozta, Szabad Gábor az ország legjobb sebkezelő ambulanciáját hozta létre, több ezer ember végtagját, illetve életét mentette meg.
Mivel Szilassi Péter nem tartott a csoporttal az Erta Ale vulkánhoz, később értesült a történtekről, egy utazási iroda vezetője számolt be nekik az esetről, ám akkor még nem lehetett tudni, hogy vannak-e áldozatok. Csak Budapesten leszállva a repülőről értesült a tragédiáról.
Az afrikai törésvonalnál található Erta Ale vulkán egyedülálló, hatalmas lávató, tűzijátékszerű kitörésekkel. Éjszaka a leglátványosabb, így a turisták és kutatók is gyakorta sötétedés után nézik meg. „Ez nem egy eldugott sarka a Földnek, sokan mennek oda éjszaka” – jegyezte meg Szilassi, Fábián Tamásék ezért is szervezték oda túrájukat. Szilassi úgy tudja, hajnali egy körül érte támadás a csoportot, további részleteket azonban nem ismer, hiszen telefonos kapcsolat nincs a térségben.
A tájékoztatón elhangzott, az egyik sérült túlélő Vizler Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológai KutatóKözpontjának kutatója, aki menekülés közben egy szakadékba ugrott. Az MTI információi szerint a három magyar túlélőt német segítséggel juttatták el szerda délután az etióp fővárosban lévő német követségre. A holttestek, illetve a túlélők hazaszállításáról a Külügyminisztérium gondoskodik.
Az áldozatokra emlékezve mindkét kar épületére kitűzték a gyászlobogót és a szegedi városházára is, míg az egyetem hallgatói szerda este csendes megemlékezést tartottak, mécseseket és gyertyákat gyújtottak a BTK épülete előtt.
Az SZTE honlapján nekrológokkal is búcsúzik a két elhunyt kollégától.
Töltés ...
Dr Szabad Gábor volt a legemberségesebb orvos akivel valaha találkoztam,hiánya pótolhatatlan.Egy angyallal több lett a mennyben ,nyugodjon békében….
Dr Szabad Gábor volt a legemberségesebb orvos akivel valaha találkoztam,hiánya pótolhatatlan.Egy angyallal több lett a menyben ,nyugodjon békében….
Kedves Orion!
Teljesen átérzem, amit írsz, bár nem ismertem az elhunytakat. De van ott az SZTE-n olyan oktató, aki ha meghalna, ugyanezt érezném, amit leírtál. Mert amíg Ő ott van, addig képes vagyok bármire, akár a világot is megváltani, addig van erőm, a lelkemben jóság van és fény. De ha nem lenne… Az borzasztó lenne!
Orion, kérlek fogadd őszinte és mély együttérzésem! És kívánom Neked, tiszta szívemből, hogy gyere vissza az életbe – bár lehet, hogy a helyedben én nem lennék képes erre – de azt kívánom, hogy Te gyere vissza, és vidd tovább, amit Tamástól és Gábortól megkaptál!
Olvasó! Mindenki aki ismerte Tomit és Gábort! Még sohasem éltem át ilyet, de nem is kívánom senkinek. Mióta megtudtam mi történt, forog velem a világ. A legfájóbb az, hogy Tamással elment egy ízig-vérig becsületes, jó ember és egy hű, igaz barát. S te, ki olvasó ezeket a sorokat, átérzed a fájdalmat. S amikor szabadjára engeded világrengető fájdalmadat, azt az erőt, amivel korábban megválthattad volna a világot, már nem érsz el vele semmit. Az a jóság, ami a lelkedet kitöltötte, összement, s csak a kín maradt helyette. Megpróbálod feldolgozni a történteket, de lelked, mely oly erős volt egy marék hamu csupán, ami tovaszáll a széllel. Mert a te is meghaltál ott, a lávató melletti sivár pusztaságban. Érzed, amint bőröd elszenesedik, s már nem félsz a fájdalomtól se. Mert az egyetlen fájdalom, az a szíved vérző seb, ami egyre lassabban ver, végül megüti az utolsót is, és megáll. Ott fekszel az égető forróságban, egyedül. Nem vigyáz rád senki. De te talpra állsz, mert talpra kell állnod. Egy idegen kéz megmarkol, s visszaránt a jelenbe, de a láva okozta égés örök seb marad. Mer elszenesedett bőröd nem gyógyul meg soha. S minden reggel fájdalommal születik majd világod első fénye. Így lesz ez örökre. ÖRÖKRE! Amikor ráeszmélsz, hogy nincs már visszaút, hogy te élsz, de a barátod halott, akkor…Akkor az jobban éget mint a láva. Lassan elszáll a dühöd. Izzó haragod is tovaszáll, de már nem akarsz pusztítani, még csak mérges se vagy már. Egyszerűen fáj az üresség, és így lesz ez mindig. Te is érzed azt a fájdalmat, amit Magyarország Hősei éreztek. S ott vagy egy távoli országban, egy égig érő vulkán tetején, a felhők között, ahonnan belátni a környező vidék tájait, a helyeket ahol jártál, alkottál és örökre ott maradtál. Itt éltél és itt haltál.
Köszönöm Istennek, hogy ilyen nagyszerű embert ismerhettem, mint Tomi. Oly pozitív erővel dobott meg minket, ami hiányozni fog a létből. Légy ott a távoli helyen, a messzi ismeretlenbe, ahová mindig is vágytál. Várj ránk ott. Nem maradt más, mint hogy higgyünk benned, s mi hiszünk benned. Köszönöm hogy a barátod lehettem. Köszönöm hogy a barátom voltál. Isten veled barátom találkozunk még. Minden elismerésem a tiéd. Tiéd a hitem, a szellemem és a barátságom
Dr Szabad Gábor 7 éve kezelte a párom lábát,de nála odaadóbb orvost aki ennyi kedvességgel szeretettel és odafigyeléssel dolgozott nem ismertem.Fáradhatatlan volt a betegeivel, sok esetben az esti kötés után küldtük neki a fotót ha volt valami gondunk de 1-2 órán belül már válaszolt is.A párom lábát már 7 évvel ezelőtt le akarták vágni
neki köszönhetjük,hogy még ma is a saját lábán jár és gyógyul.Leírhatatlanul sajnáljuk a vele történteket.Óriási veszteség,minden tekintetben.Nyugodjon Békében.
Tamás élt, és szó szerint halt a munkájáért. Nem ezt a sorsot érdemelte. Gábor pedig odaadó orvosként, nagy reménysége volt a szakterületének.
Nyugodjanak békében. Mindketten remek emberek voltak.
Nehéz ilyenkor bármit is mondani. Ez volt az életük. Azért mentek oda, mert a hegy ott volt.
32 év alatt soha nem tudtam lebeszélni az ilyen helyekről. Szíria, Jordánia,Törökország, Bolívia, Costa Rica, Argentína, Peru stb. Csak sírunk! Nekünk ez jutott! Pedig megígérte, hogy levetíti Bulgáriát.