Újrarajzolt szegedi körzetek: feltűnő aránytalanságok

Szeged címzetes főjegyzője újrarajzolta az önkormányzati választókerületeket, mert a törvényi változás miatt ősztől a jelenlegi 43 helyett már csak 29 fős lesz a városi közgyűlés – tette közzé keddi számában a megyei napilap. A Mózes Ervin által megállapított körzeteket böngészgetve aránytalanságokra lettünk figyelmesek: a lélekszámot tekintve 72 százalékos eltérések is akadnak…

Az önkormányzati választási rendszer átalakításáról szóló fideszes törvényjavaslatot június 8-án fogadta el az Országgyűlés, s június 14-én lépett hatályba. Az új törvény értelmében jelentősen csökkent a képviselők száma: Szegeden jelenleg a polgármesterrel együtt 43 tagú a közgyűlés, ősztől viszont 29-en ülnek majd a torony alatt. 20 egyéni körzetből és 8 úgynevezett kompenzációs listáról mandátumot szerzett képviselő kezdheti majd el a munkát a megválasztott polgármester mellett.

Mózes Ervin

a Délmagyarországnak úgy nyilatkozott

: „a helyi sajátosságok – nemzeti, történelmi hagyományok, földrajzi adottságok –, valamint az arányosság elvének figyelembe vételével” állapította meg a választókerületek területét, de „számított a lakosság összetétele és a beépítési mód is”, s „az új körzethatárok egyben közlekedési határok is”. Ezen elvek alapján alakított ki a főjegyző a korábbi 25 helyett 20 új körzetet. Döntése értelmében például Dorozsma két választókerületéből egy, Újszeged eddigi három körzetéből kettő, a belváros eddigi három körzetéből szintén kettő, a tarjáni városrészben az öt választókerületből négy maradt – számolt be róla az újság. Az új körzethatárok (illetve az egyes körzetekhez tartozó lakosságszámok)

a város holnapján is elérhetővé váltak

az érdeklődők számára. A Mózes Ervin által felrajzolt rendszer aránytalanságai azonban első ránézésre szemet szúrnak. A legtöbb és a legkevesebb lakossal rendelkező körzet (10 787 fő, illetve 6275 fő) között például nem kevesebb, mint 72(!) százalékos eltérést állapíthatunk meg.

A lakótelepen élők politikai akarata jobban érvényesülhet?

Még érdekesebb következtetéseket vonhatunk le, ha a településszerkezetet is vizsgáljuk. Az egyetlen körzetté összevont Kiskundorozsma lakosságszáma 10 787 fő, míg az Északi Városrész lakótelepi részein az új sorszámozás szerinti 8-as, 9-es, 10-es körzetek átlag 7500 lakosúak. Hasonlóan járt Tarján is, ahol a 12-es, 13-as, 14-es körzetekben 6500-7500 választópolgár él. Ezzel ellentétben a kertvárosi részeken nemcsak a körzetek értelemszerűen sokkal nagyobb kiterjedése nehezítheti az arányos képviselői munkát, hanem a lényegesen magasabb lakosságszám is. A Délikert városrész körülbelül 8500, Alsóváros 9400, Külső-Újszeged 9600, Petőfitelep-Baktó 8000 lakosa a fönt említett dorozsmai óriáskörzettel azt is jelenti, hogy az itt élők által leadott szavazatok lélekszámarányosan kevesebb mandátumot eredményezhetnek, azaz – így is fogalmazhatunk – politikai akaratuk kevésbé tud megnyilvánulni a szegedi közgyűlésben, mint a lakótelepeken élőké. Ebben az összefüggésben talán arra sem árt emlékeztetni: az országgyűlési választások kapcsán az Alkotmánybíróság már egy 2005-ös a határozatban megállapította, alkotmánysértő, hogy egyes kerületekben több mint kétszer annyi választópolgár voksol egy honatyára, mint másokban. Elvileg ugyanis mindenkinek a voksa ugyanannyit kellene, hogy érjen: „az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni kerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól”… Hiába volt azonban mulasztásos alkotmánysértésben az Országgyűlés, s hiába nyújtott be kifogást a Political Capital politikai tanácsadó és elemző cég a 2009-es ferencvárosi időközi választás kapcsán az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz és a Fővárosi Bírósághoz is a súlyosan aránytalan választókerületi rendszer miatt (közlésük szerint a ferencvárosiak szavazatának súlya például több mint kétszer annyit ér, mint a legnagyobb választókerületekben lakó választópolgároké). A pártok azóta sem tudtak megegyezni a változtatás mikéntjében. Az új kormány azonban célul tűzte ki, hogy a 2014-es választásra 90 arányos egyéni körzetet határoz meg.

Július 1-jéig lehet kifogással élni

Mózes Ervin határozata ellen egyébként a választási eljárásról szóló 1997. évi törvény értelmében a meghozatalától számított 3 napon belül (azaz július 1-jéig) a Csongrád Megyei Területi Választási Iroda vezetőjéhez kifogással lehet élni.