Író-olvasó találkozóra várták a könyveladási listák élére került Fejős Éva író, újságírót a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termébe, június 1-én, a június 3-ától kezdődő 81. Ünnepi Könyvhét egyik felvezető eseményeként. Az írónővel bestseller-listákról és olvasásról egyaránt beszélgettünk.– A könyvei ma már a toplisták elején állnak, mondhatjuk nyugodtan, bestseller-szerzővé vált. Magára a fogalomra az irodalomkritika olykor kétkedve tekint, önnek volt-e, van-e olyan indíttatása, amikor a tollat a kezébe veszi, hogy egy újabb bestsellert írjon? – Saját magam szórakoztatására kezdtem el írni, nem érdekelt, hogy bestseller lesz, vagy nem, csak az, hogy én és a baráti köröm közben nagyon jól éreztük magunkat. Nem tudtam, kinek, így hát egyszerűen magamnak írtam meg a könyveket. Az, hogy bestseller lett, számomra egy jó visszajelzés. Az irodalomkritikusok nem érdekelnek, csak az olvasók, és az, hogy amit írok, azt mindig élvezzem. Az, hogy sokakhoz tudok szólni, annak a következménye, hogy nem használok olyan írói eszközöket, amelyek nehezítenék az olvasást. Egy tömeglapnál dolgozom, tudom, milyen az, amikor több százezer emberhez szólunk minden héten, nem stílusbravúrokat kell elkövetni, hanem úgy tálalni valamit, hogy együtt éljenek a történettel, és beleélhessék magukat. Fejős Éva 2001 óta dolgozik a Nők Lapja munkatársaként. Az ünnepi könyvhétre jelenik meg legújabb regénye, A mexikói. Korábbi kötetei (Bangkok, tranzit, Hotel Bali, Csajok, Eper Reggelire) több mint százötvenezer eladott példányszámmal kerültek az eladási listák élére.
– Mint említette is, a Nők Lapjánál dolgozik, a könyvei is - már borítójuk színe alapján is - a gyengébbik nemet látszanak megcélozni.– A Nők Lapja a családnak szól, a férfiaknak éppen úgy, mint a nőknek, sőt, ez az a női hetilap, amit bevallottan nagyon sok férfi is olvas. Amikor a "Bangkok, tranzit"-ot írtam, nem tudtam, hogy női regényt írok, én döbbentem meg legjobban, mikor valaki azt mondta, hogy ilyenek a női regények. Persze tudom, mitől női a női regény: másfajta érzékenységgel áll hozzá eleve a szerző, a megoldásaim a női karaktereknél igen nőiesek. A befogadók többsége is nő. Ugyanakkor Győrben egy olvasótalálkozón odajött hozzám egy srác, aki bevallotta, hogy mindig megveszi a könyveimet, csak egy kicsit ciki, hogy a borítókon csaj van, azt javasolná, hogy valamilyen más borítóval is jelenjen meg, mert ő a baráti körében továbbadja, tehát fiúk is olvassák. – Műfaj: utazási regények?– A "Bangkok, tranzit"-ot azért írtam, mert jött a hideg tél, és visszavágytam oda. Már az olvasók is várják tőlem, hogy legyen egy olyan szál, ami utaztatja őket, gondolati utazást tehetnek. Bangkoknál az is érdekes volt, hogy mikor visszamentem a városba, és voltak olyanok, akik az én könyvemmel járták végig a várost. Ez hihetetlen volt: nem útikönyv, de mégis vannak benne "tájékozódási pontok". "A mexikói"-nak van mexikóvárosi és Yucatán-félszigeti helyszíne, ott van egy kis halászfalu, ahol csak pár percet töltöttem. Amikor befordult a busz, az út végén ott volt a hófehér homok és a türkiz tenger, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egyszer egy hónapot itt tölteni, és írni egy regényt. Pedig akkor még nem is jelentek meg könyveim. – Jön a könyvhét, és örök a kérdés, hogy míg egyesek a könyvek és az olvasás halálharangját kongatják, a printmédiumok eltűnésével fenyegetnek, mások olyan sikerkönyveket húznak ki ellenpéldának a kalapból, mint például a Harry Potter. Mi lesz az olvasással?– Én optimista vagyok. Természetesen valamivel rá kell szoktatni az embereket az olvasásra, a Harry Potter is jó ilyen szempontból, nekem például a "Csajok" című könyvem nagyon sok tinilányt tett olvasóvá. Sokan vannak, akik csak kötelező olvasmányt vesznek kézbe, azt is akkor, ha muszáj. A könyveimmel azonban remélem én is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a fiatalok felfedezzék, hogy lehet örömszerző tevékenység az olvasás. Ma óriási a kínálat, így egy-egy szegmensben bizonyosan kevesebb az eladás, de azt gondolom, összességében szeretnek olvasni az emberek, és vissza is lehet hozni őket az olvasáshoz jó történetekkel.