A korábbi évekhez hasonlóan ismét egyensúlyi költségvetést fogadott el a szegedi közgyűlés, az idén a tervek szerint a bevételek és kiadások összege is 68,623 milliárd forint lesz. Az ellenzéki Fidesz politikusai szerint a városvezetés alultervezi az ez évi kiadásokat, a várhatónál több bevételre számít, s jelentősen növeli a lakosság terheit.
A büdzsé több mint felét, mintegy 36 milliárd forintot fejlesztésre fordít az önkormányzat, a működési kiadások aránya 47 százalék lesz - mondta a költségvetés pénteki vitája során
Botka László
(MSZP) polgármester. Kiemelte, hogy a válság ellenére sem kellett lemondani semmilyen fejlesztésről, "a befejezett beruházások" éve következik. A működési célú ráfordítások legnagyobb szeletét, mintegy 14 milliárd forintot az oktatásra költi a város, a kulturális intézményekre 2,6 milliárd, a szociális intézményekre pedig csaknem 1,5 milliárd forintot fordít. A hazai nagyvárosok közül Szeged volt a legsikeresebb az uniós pályázatokon; a céges, az egyetemi, az önkormányzati, valamint az EU-s támogatással helyben megvalósuló állami beruházások nagysága meghaladja a 165 milliárd forintot - hangsúlyozta a polgármester. Hozzátette: ezek közül kiemelkedik az M43-as autópálya építése az új Tisza-híddal, valamint az elektromos tömegközlekedés fejlesztése. A bevételekből 31,2 milliárd forintot tesznek ki a központi költségvetéstől származó normatív támogatások és átengedett adók, a saját működési bevételek nagysága pedig - a helyi adókkal és az önkormányzatnak járó illetékkel együtt - 22,48 milliárd forint lesz. A helyi adók tervezett nagysága 8,876 milliárd forint, ami 5 százalékkal elmarad az ezen a címen tavaly befolyt bevételtől. A város 3 milliárd forint bevételre számít ingatlanértékesítéséből, ez az önkormányzati vagyon 1 százalékát jelenti.
Póda Jenő
, a pénzügyi bizottság fideszes alelnöke szerint a megszorítás és a pazarlás, az alultervezett kiadások és a sok esetben minden valós alapot nélkülöző, túltervezett bevételek egyszerre jellemzik a 2010-es szegedi költségvetést. A változatlan feladatok mellett a központi normatív támogatások drasztikusan - 1,7 milliárd forinttal - csökkennek, így a városvezetés csak "túladóztatással" és a közműdíjak már-már elviselhetetlen emelésével tudja látszólagosan fenntartani a büdzsé egyensúlyát - mondta az ellenzéki politikus. A képviselő hangsúlyozta, hogy 2006 óta a szegedi távfűtés hődíja másfélszeresére emelkedett, a buszjegy 80 százalékkal, a parkolójegyek ára 78 százalékkal, a csatornadíj 65 százalékkal drágult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.