Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Kultúra

Csongor és Tünde: a romantikus rejtvény + HANG

Csongor és Tünde: a romantikus rejtvény + HANG

2009. december 19., szombat
Csongor és Tünde: a romantikus rejtvény + HANG
Tündéri színjátékra hívja a Nagyszínház a nagyérdeműt: Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje kerül a repertoárra Bodolay Géza rendezésében, aki már régóta készült erre az előadásra. A magyar romantika talán legszebb verses darabja – ha kihagytuk a gimnáziumban, most ideje pótolnunk. 1830-ból szól Vörösmarty – ahogy mondani szokás – „halhatatlan” műve, amely a Szegedi Nemzeti Színház színpadán most szó szerint hallhatóvá vált, hiszen olyan, a részben az akkori kort (mint Beethoven zenéje), részben a mát idéző zenei betétek kerültek a vers alá és köré, melyek visszaadják, kiegészítik, vagy felerősítik a drámai költemény „lent”-jeit és „fent”-jeit. Olykor a hangos, rockosabb dallam felráz, máskor a klasszikus zene a verssel összeolvadva szárnyára vesz – nem andalít, hanem kicsit mintha „romantizálna” (talán bocsánatos a német koraromantika nagy alakjának, Novalisnak a fogalmát szabadon használni): a közönségesnek, a durva valónak – melyben boszorkány és ördögfiak űzik a számkivetett szerelmeseket – egy olyan szépséges, véghetetlen látszatot kölcsönöz, mely elhiteti, hogy van, terem boldogság a virágzó tündérfa alatt… A vershez, a Vörösmarty-szöveghez ragaszkodás – melyet csak néha tör meg egy-egy apró, nem feltétlenül mindig találó beszólás – erénye a darabnak. A magyar romantika egy verses enigmája a Csongor és Tünde, pozitív és negatív szférák sajátos összjátékára épülő cselekménnyel, szerelmes hőssel és tünékeny Tündével, folytonos vándorlással és forró egymásra találással. Mert minden komoly történet egy fával kezdődik … Egy fával, melyet tündér ültetett, és aranyalmái is egy tündérnek teremnek. És egy úrfival, aki minden tartományt bejárt, de az álmaiban élő szépséget mégsem találta meg. Csongor, az ifjú hős – kire is lenne találóbb a szerep, mint Horváth Illésre – és Tünde (a gogoli Háztűznézőben bemutatkozott Gidró Katalin alakításában) szerelmet találnak a fa alatt. De a gonosz készen áll, hogy tönkretegye a születőben lévő boldogságot. Mirigy – akinek rendkívül jól eltalált megformálásával Fekete Gizi pályája során már a harmadik szerepet kapja a Csongor és Tündében – nem tréfál, jelleme nem egyszerűen álnok, hanem hízelkedéssel és ravaszsággal kevert gonoszság. Kurrah (Pataki Ferenc), Berreh (Lazók Mátyás) és Duzzog (Barnák László) – páratlan trió. Ördögifjak, zöld manók, olykor már-már a Mátrixot idéző öltönyös-nyakkendős, napszemüveges fellépésben, máskor ugrándozva, humorosan, vagy éppen fenyegetőn jelennek meg a színpadon. Balga (Gömöri Krisztián) és Ilma (Szilágyi Annamária) precízen kimért tipikus karakterek. A díszlettervező Mira János a romantikus festő, Caspar David Friedrichet idéző háttere előtt játszódik a cselekmény, mely összetettségében szimbólumképző, jelképsűrítő erővel bír: lengyel zászlóval olykor katonák tűnnek fel (az 1831-es lengyel felkelést idézve), a forgószínpadon sírok, zöld fénnyel megvilágított „üvegketrecben” őz… Egy biztos: a nézőnek zöld ágra kell vergődnie a művel, amely összességében se nem bizakodó, se nem túl komor hangulatot nem áraszt, talán csak kiterjeszti, képeiben, jeleneteiben magyarázza, de fel, illetve meg nem fejti a mű utolsó soraiban megfogalmazottakat: Éjfél van, az éj rideg és szomorú, Gyászosra hanyatlik az égi ború: Jőj, kedves, örülni az éjbe velem, Ébren maga van csak az egy szerelem.
bodolay1
Hallgassa meg Bodolay Géza rendezővel készített hanganyagunkat!
Csongor és Tünde Szegedi Nemzeti Színház Vörösmarty Mihály

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo