Homeopátia: a 21. század egyik legnagyobb hiedelme?

2009. július 15., szerda • Cikk nyomtatása • Küldés e-mailben
Fotó: Gémes Sándor

homeopatiaMíg korábban az erősen alternatív gyógymódok között kellett keresgélni annak, aki homeopátiás szerekkel szerette volna „kezelni” betegségét, ma már több gyógyszertárban elérhetővé váltak ezek a szerek, az Országos Gyógyszerészeti Intézet ugyanis engedélyezte patikában való forgalmazásukat. Hat vagy nem hat, és ha igen, hogyan – erről kérdeztük a természetes gyógymódok és alternatív eljárások szakavatott kutatóját, Gáspár Róbertet, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának oktatóját.

Bár a patikában megjelentek a homeopátiás készítmények, ez korántsem jelenti azt, hogy a hivatalos magyar orvoslás elfogadná ezeket hatásos szerként. A Magyar Tudományos Akadémia Orvostudományi Osztálya a homeopátiát továbbra is a filozófiai alapon működő alternatív eljárások közé sorolja, amelyeket tudományos alapon nem lehet javasolni mint terápiás eszközt – bocsátja előre Gáspár Róbert (képünkön). Érdekesség: a homeopátiás készítmény az egyetlen olyan termék a gyógyszertárban, amelynek a hatásosságát nem kell igazolni. Más szavakkal: ahhoz, hogy homeopátiás szert forgalomba hozzanak, semmilyen hatásigazolásra nincs szükség. „Ez is jól mutatja azt, hogy itt egy olyan gyógymódról van szó, amiről feltételezik ugyan, hogy hatásos, de senki sem tudja, hogyan hat – véleményem szerint sehogyan sem hat” – mondja a gyógyszerész.

A régi és természetes gyógymód

A homeopátiához számos vonzó jelzőt társítanak, mint természetes és ősi gyógymód. Ha azonban belegondolunk, önmagában az, hogy valami természetes anyag, nem jelent semmire garanciát (például a nikotin is természetes anyag, mégsem egészséges). Önmagában az sem érv, hogy régi gyógymód – régi gyógymód volt a ráolvasás is, mégsem az alapján gyógyítunk – érvel a gyógyszerész. „Nem arról van szó, amivel gyakorta érvelnek a homeopaták, hogy a homeopátia működik, csak az orvostudomány nem tudja megmagyarázni. Ha 10-ből 7 beteg valóban meggyógyulna ezektől a készítményektől, akkor úgy is elfogadnánk a homeopátiát, ha nem értenénk a hatásmechanizmusát – mint ahogy a gyűszűvirág gyógyhatását is korán elismerte a medicina, annak ellenére, hogy akkor még nem tudták, hogyan hat” – szögezi le Gáspár Róbert.

Kutyaharapást szőrével

A homeopátiának sokféle ága van, a klasszikus homeopátiától kezdve a lelki bajokra alkalmazandó Bach-féle virágterápián át a Schüssler által kifejlesztett sóterápiáig – az alapjukul szolgáló gondolat azonban hasonló.
A homeopátiának az a lényege, hogy olyan szert kap a beteg, amely nagy koncentrációban ugyanazokat a tüneteket okozná, mint ami a betegsége: a hasonló a hasonlót gyógyítja elvén. Ha valaki például hány, akkor olyan szert kap nagy hígításban, ami hányást okoz. Pontosabban nem puszta hígításról van szó, hanem úgynevezett potenciálásról: minden egyes hígítási lépésnél ütve rázzák a készítményt, pontosan, meghatározott szabályok szerint a Föld középpontja felé tartva, mert ezáltal „potenciálódik”, nő a gyógyereje a készítményeknek. Valójában nem is az számít, hogy hányszorosan van hígítva – van tízes és százas lépésű hígítás -, hanem az, hogy hányszor volt potenciálva. Ezeket jelölik is, D-vel a tízes, C-vel a százas hígítású készítményeket, így például a D 13 azt jelöli, hogy az adott készítményt 13-szor hígították tízszeresére. Minél nagyobb potenciált visel egy szer, annál inkább azt gondolják, hogy nemcsak a fizikai, hanem a lelki bajokra is gyógyír lehet. Ez egy filozofikus gyógymód – nincs benne logika, hogy valami minél hígabb, annál hatásosabb – mutat rá Gáspár Róbert. Általában nem oldat formájában kerül forgalomba, hanem cukorgolyók felszínére viszik fel.

Nincs klinikai bizonyíték

gasparrobertA szakirodalomban rendkívül sok olyan vizsgálatot végeztek már, mely során bizonyítani próbálták a homeopátiás szerek hatásosságát azokkal az eszközökkel, amelyekkel a gyógyszerekét is bizonyítják (úgynevezett kettős vak klinikai vizsgálatok). Soha, egyetlenegy olyan homeopátiás humán vizsgálati eredmény sem született, amely egyértelműen ki tudta volna mutatni, hogy a homeopátiás szereknek van hatásuk – hangsúlyozza a gyógyszerész. Általában csak arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg hatásosabb, mint a placebó. (A placebó hatóanyag nélküli gyógyszer, mely során pusztán az emberi psziché hatására alakul ki rövidtávú gyógyhatás). Általában azok a kutatók is, akik azt gondolták, hogy a homeopátia hatásos, néhány évvel később visszavonták állásfoglalásukat. 2005-ben megjelent egy cikk a The Lancet-ben (a világ egyik vezető orvostudományi folyóirata – a szerk.), amely azt a címet viselte, hogy „A homeopátia vége”. Ez is azt támasztotta alá, hogy ezen készítmények esetében nem lehet semmiféle hatást kimutatni – magyarázza Gáspár Róbert. Persze azután ellenvélemények is napvilágot láttak.

Hahnemann tévedése

Hahnemann korának kimagasló egyénisége volt széles műveltséggel és tudással, és megelégelte azt, hogy nem tud gyógyítani az akkori módszerekkel. Ekkor került a kezébe egy homeopátiáról szóló könyv, mely többek közt azt állította, hogy a maláriát gyógyító kínafa kérge nagy mennyiségben maga okoz maláriás lázat. Hahnemann ezt saját magán kipróbálta, és valóban lázas lett. Csakhogy a történet egy érdekes összefüggésen alapul: a kínakéregben levő hatóanyag, az úgynevezett kinin, illetve a kinin-mérgezés, amit a német orvos előidézett, önmagában nem okoz lázat. Akkor jár csak lázzal, ha a beszedőjének van egyfajta enzimproblémája, enzimdefektusa – és vélhetően Hahnemann ezért lett lázas, és ezért, egy ilyen félresikerült baleset révén látta igazoltnak a homeopátiát.
Hahnemann házi gyógymódnak szánta eljárását, az ütögetve rázáshoz szükség volt egy kellően kemény, ugyanakkor rugalmas dologra, amely minden háztartásban fellelhető volt: innen ered, hogy egyesek a Bibliához ütögetik a készítményeket – ami azóta természetesen újabb hiedelmet is szült.

Önkritika: Sok gyógyszert szedünk

Ártani nem ártanak – nyugtat meg a szakember, és a régi gyógyításra alapelvet, a „nil nocere”-t („ne árts”) idézi, de hozzáteszi: a mai terápiás eszköztárban ez sokszor kevés. Ha van egy betegségre hatásos gyógyszer – különösen igaz a fertőző, vagy gyerekkori, akut megbetegedések esetében, ahol gyors hatásra lenne szükség -, és késlekednek például az antibiotikum terápiával, annak nagyon súlyos, akár halálos következményei is lehetnek, ahogyan voltak is már halálesetek ebből adódóan. Ez nem azt jelenti, hogy minden esetben rögtön gyógyszert kell szedni – hívja fel a figyelmet a gyógyszerész. Amikor a páciens úgy észleli, hogy meggyógyult a homeopátiás szertől, az a gyógyszerészek számára általában azt jelenti, hogy kevesebb gyógyszert kellene szednünk, mert a bajaink egy része magától is meggyógyul. Ezzel magyarázható a homeopátia kezdeti sikere is.

Több mint kétszáz év nem volt elég

Beszédes tény: a homeopátiát az 1750-es években fejlesztette tovább Samuel Hahnemann német orvos – és azóta még mindig nem tudjuk, miként hat, vagy hat-e egyáltalán – vagyis valószínűleg nincs hatása – érvel Gáspár Róbert. Vannak az 1700-as évekből szerek, amelyeket ma is használunk, ilyenek például a gyűszűvirágból származó, szívbetegeknél alkalmazott hatóanyagok, amelyekről – a tudomány akkori fejletlensége miatt – sokáig nem tudták, hogy miként hatnak, de hatásosak voltak, és ma már ismerjük a pontos hatásmechanizmusukat. „Van más, ősi gyógyászati eljárás is: sokan hisznek például a kövek gyógyerejében – számomra itt az az aggályos, hogy azzal, hogy a homeopátiát beengedtük a gyógyszertárakba, lehet, hogy holnapután receptre fel lehet írni jáspiskövet a gyenge látásra” – mutat rá Gáspár Róbert.
Ha nincs komoly bajunk, akkor magától – homeopátiás készítmények nélkül is – elmúlik, ha viszont súlyos a betegségünk, akkor késlekedést jelentenek ezek a homeopátiás terápiák – összegez a gyógyszerész.

Ugrás az oldal tetejére

Hozzászólások

Eddig 5 hozzászólás érkezett.

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

A SZEGEDma.hu tekintettel van a személyiségi jogokra, elutasítja a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja!
Ön a(z) 54.166.231.176 IP címről szól hozzá.

  • 5. Kristál Zita hozzászólt ekkor: 2010. április 14., szerda, 16:25
    Válaszolok

    Ami a bizniszt illeti:
    Az idős emberek túlnyomó többsége szed folyamatosan gyógyszert úgy, hogy nem gyógyul meg csak legfeljebb a tüneteit enyhíti a gyógyszer és azt sem mindig. A homeopátiás szereket nem kell folyamatosan, hosszú éveken keresztül szedni. Akkor hol itt a biznisz? A kettő össze sem vethető. Hiszen a gyógyszerek nemhogy embert, de általában betegségeket sem gyógyítanak, gondolok itt a krónikus betegségekre való gyógyszerekre, a zöme ilye. A homeopátia képes meggyógyítani illetve hosszú időre tünetmentessé tenni valakit úgy, hogy nem kell folyamatosan szedni. Akkor melyik a biznisz ág?

  • 4. Kristál Zita hozzászólt ekkor: 2010. március 11., csütörtök, 11:34
    Válaszolok

    Valamit nem értek. A cikk maga is megemlíti, hogy a placebóhatás csak rövid ideig tart. Sok százezer ember osztaná meg ezzel ellentétes (tartós gyógyulásról szóló) tapasztalatát azokkal, akik nem állandóan azon lovagolnának, hogy nincs bebizonyítva a hatásosság. Lehet, hogy tudományos magyarázatát még nem találták a hatásosságnak, ez azonban miért jelentené szükségszerűen azt, hogy nincs is???? Miféle következtetés ez? nem tudományos, az egyszer biztos. Miért kell tűzzel vassal harcolni az ellen, ami ennyi emberen segített már, és ami sokszor olyan esetekre is megoldást nyújt amire gyógyszer nem is létezik? Amikor valaki kijelenti hogy a homeopátia hatástalan, hány olyan terhes anyát kérdezett meg akik a folyamatos hányingerüktől a homeopátia segítségével szabadultak meg? Hány olyan anyát HALLGATTAK meg akiknek a gyerekei pillanatok alatt meggyógyultak súlyos, krónikus SZERVI betegségükből, és azóta is jól vannak, akár évek óta? MIÉRT nem veszi figyelembe a tudomány a TÉNYEKET?

  • 3. Anna hozzászólt ekkor: 2009. július 19., vasárnap, 20:30
    Válaszolok

    Kedves Misi!
    Kérlek, hogy ne kritikának vedd hozzászólásomat, de éppen az általad említett egyoldalúság okán ragadtam billentyűt.
    Utolsó mondatodhoz csak annyit fűznék hozzá, hogy egy abszolút anyagelvű világban, ahol még csak most merik azt rebesgetni, hogy az anyag a matérián túl információt is hordoz, 2500 év sem lenne elegendő a “bizonyításhoz”. Mert hogy ez a bizonyságkeresés éppen egészen más úton jár, minthogy képes legyen megtalálni azt a hordozót, ami gyógyít ezekben a szerekben. És ez bizony nem a lélek. Homeopátiás szerekkel is végeztek placebo kísérleteket, akkor az is hatott volna. Bizonyságot e sok gyógyult beteg is adhatna, de ez nem is érdekli a ma világát.
    Azzal egyetértek, hogy semminek sem válik hasznára, ha siker-iparággá növekszik, sokat árt ez a homeopátiának is.
    Ám tényleg szívesen olvasnék olyan riportalanyoktól, (mondom, ők is csak orvosok, gyógyszerészek lehetnek) akik a módszer mellett érvelnek. Szívesen segítek ilyen személy felkeresésében.
    Üdvözlettel:Anna

  • 2. Arany Mihály hozzászólt ekkor: 2009. július 18., szombat, 21:52
    Válaszolok

    Kedves Anna, és kedves Olvasók!

    Fontos leszögezni, hogy a cikk – mint az nyilvánvalóan kiderült – némileg egyoldalúan tárgyalja a problémát, méghozzá a tudomány szemszögéből, a megszólaltatott szakértő elismert egyetemi docens, a téma kutatója. Azért választottam ezt a nézőpontot, mert úgy vélem, ez az, amivel kevésbé találkozunk a hétköznapokban, különösen most, hogy – mint ahogy a cikk apropója is szólt – a gyógyszertáron keresztül jogosan vagy kevésbé jogosan, de legitimált gyógymódnak látszik a homeopátia a hétköznapi ember számára. A szakértő kitért ugyanakkor több lehetséges ellenérvre is, melyeket sorban meg is cáfolt. A tény tény marad: nincs klinikai bizonyíték e szerek hatásosságára, ami viszont nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szedőjük nem fog (vagy a homeopátiától vagy magától, vagy valami mástól) meggyógyulni.
    A cím nem a homeopátia kifejlesztésének idejére, hanem tömeges, egészen a gyógyszertárakig ható elterjedésére utal.
    Ami pedig a gyógyszerbizniszt illeti, tagadhatatlan, de ugyanezt állítják sokan a homeopátiáról is, amire lassan szintén egy teljes “iparág” települt a fogkrémtől a szirupokig. Valóban abban is áll egyébként a homeopátia egyik vonzereje, hogy van idő a beteggel, és nem csak betegségével foglalkozni – ez ugyanakkor ismét amellett érvel, hogy inkább a vélt/valós pszichés hatás mutatható ki.
    Végezetül azért érdemes elgondolkodni a cikk azon mondatán, hogy vajon miért nem volt több mint 250 év elegendő arra, hogy bizonyítsák az eljárás hatékonyságát, ha valóban működik – itt talán nem pusztán arról van szó, hogy nem tudják megmagyarázni a hatásmechanizmust.
    Köszönöm a hozzászólását, értékes kiegészítője lehet a cikknek.

    Jó egészséget kívánva minden kedves Olvasónak:

    Arany Mihály

  • 1. Anna hozzászólt ekkor: 2009. július 18., szombat, 13:17
    Válaszolok

    Kizárólag homeopátiás szerekkel (orvos, gyógyszerész tanácsát kikérve) gyógyulnak, és valóban meggyógyulnak a gyerekeim. Lányom 4 évig küzdött állandó mandulagyulladással, a műtétet kivéve minden orvosi eljárást alkalmaztunk. Négy alkalommal vett be alkati szert, és eltűnt a mandulagyulladás, ami kapcsán ökölharcot vívtam az orvosokkal, mert mindenáron ki akarták venni. 10 (!)éve, hogy nem újult ki EGYSZER SEM! (Igaz betegség is ritkán éri gyógyszerekkel nem lerontott immunrendszerét.) A középső gyermekem is eddig kizárólag homeopátiás szer adásával gyógyult fülgyulladásból, köhögésből, náthából. És ami fontos, a betegségek nem térnek vissza rövid időn belül, ami az antibiotikumok hatására 10 esetből kilencszer fordulnak elő.
    A történeteimmel pedig egyáltalán nem vagyok egyedül.
    Biológus barátom, akit semmilyen “hókuszpókuszról” nem lehet meggyőzni négy gyermekét gyógyítja homeopátiával, s bár nem érti mi működik, de kilenc éve konstatálja, hogy tényleg működik.
    Homeopaták kizárólag orvosok és gyógyszerészek lehetnek, ez talán fémjelez valamit.
    És a címhez csak annyit tennék hozzá, hogy nem a huszonegyedik század találmánya, a homeopátia megalkotójaként tartott Samuel Hahnemann a XVIII. század tudósa volt.
    A mai orvoslás a betegséget gyógyítja, míg a homeopátia a beteget. A betegség gyógyítása szinte kötelezően együtt jár a mellékhatások révén az újabb betegséggel, de hát ez az igazi biznisz, ugyebár.

Ugrás az oldal tetejére