Miért (nem) érdemes befektetni a Vajdaságban?

„A jövő európai városai és régiói” pályázatot a brit Financial Times napilap tulajdonában levő fDi Intelligence magazin szervezte, amelyen a Vajdaság a negyedik régió lett Európában a „befektetési költségek hatékony felhasználása” kategóriában. Két vajdasági város, Inđija és Sremska Mitrovica a második és harmadik helyet szerezte meg ugyanebben a kategóriában. Ilyen Eldorádó lenne a befektetők számára Szerbia?

A régiók megmérettetésén az első helyet Bukarest régiója szerezte meg. A pályázaton 110 európai régió és 253 várost vett részt. Szabadka a tizedik helyen végzett a „külföldi befektetéseket vonzó legjobb promóciós stratégiát alkalmazó város” kategóriában. Itt 73 város és 60 régió pályázott. Az fDi Intelligence elemzi a piacot és információkat nyújt azoknak, akik új üzleti helyszíneket keresnek, vagy csak analizálják a pénzügyi világban uralkodó irányzatokat.

A Balkáni-régióban növekedés várható

Az elmúlt napokban Szegeden egymást érik a határon átnyúló közös magyar-szerb projektnyitó konferenciák. Évtizedekig nem volt érdekes a délszláv piac, a ’90-es években kirobbant háborúk miatt a befektetők és a tőke messze elkerülte ezt a vidéket. Most az EU hatására és az általa meghirdetett programok által generált együttműködési lehetőségek nyomán mintha a magyarországi kis- és középvállalkozók is belátták volna, a hazai piac után először a szomszédos országok magyarlakta területein érdemes próbálkozni. Annál is inkább, mert a magyar kormány eltökélt szándéka, hogy a határon túli magyar közösségek gazdasági együttműködése nemzetstratégiai cél legyen a jövőben, a készülő Wekerle-terv pedig integrálni fogja e közösségek gazdasági programjait – ilyen például az erdélyi gazdasági fejlődést felvázoló Mikó Imre-terv -, s lesz a Kárpát-medence gazdasági felemelkedésének közös programja. Magyarország exportorientált ország, külkereskedelme elsősorban a gazdasági és pénzügyi válság hatására gyengélkedő EU-országaiba irányul, ahol az elkövetkező 5-10 évben csak kisebb ütemű növekedést prognosztizálnak a szakemberek. Az egyik megoldás, hogy az ország megpróbálja növelni exportját a kis- és középvállalkozások erősítésével olyan térségek irányába, ahol nagyobb növekedési ütem várható. Európán belül ilyen térségnek számít Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország és a Balkán-régió, tágabban pedig Kelet-Ázsia és Dél- Amerika.

Szerbiai egyre népszerűbb a befektetők számára

Éppen ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium 10 külgazdasági iroda megnyitását tervezi a szomszédos országokban, amelyek egyebek mellett közvetítő szerepet is ellátnak a gazdasági kapcsolatok kialakításában. A kettős állampolgárság intézményével a határon túl tömegesen fognak alakulni magyar állampolgárok tulajdonában lévő magyar cégek, vállalkozások, amelyek magyarországi partnercégekkel immár közösen pályázhatnak a 2014--2020 között meghirdetett EU-s pályázatok forrásaira. Az elmondottak kétségtelenül a Szerbiában történő befektetés mellett szólnak. Igaz, a válság miatt 2008-ban, 2009-ben a külföldiek érdeklődése megcsappant a balkáni országba irányuló befektetések iránt, az idén azonban érezhetően megnőtt az érdeklődés részükről. Az elmúlt egy évtized során – kivéve a 2009-es esztendőt – az ország gazdasága folyamatosan növekedett. Szerbiában az egy főre jutó GDP a magyarországi fele, ezért potenciális növekedésre van lehetőség. Az országban május 6-án parlamenti választásokat tartanak, így nem valószínű, hogy a kormány most kiadáscsökkentő intézkedésekbe fog. Néhány éve az ellenzék inkább Oroszország karjaiban képzelte el Szerbia jövőjét, ma már azonban ők is inkább EU-pártiak. A tavalyi infláció meghaladta a 14 százalékot, az ideit 6-7 százalékra tervezik, a munkanélküliségre viszont nem sikerült gyógyírt találniuk, az állástalanok száma évről-évre egyre csak növekszik, jóval 20 százalék fölött van. Az export 60 százaléka az EU-ba irányul, a magyar-szerb árucsere-forgalom pedig masszív többletet mutat a magyar oldalon. Magyarországról az elmúlt 10 esztendőben mintegy 400 millió euró került befektetésre Szerbiában, az ottani piacon a MOL-on kívül jelen van az OTP, a Fornetti és még számos magyarországi nagyvállalat.

Egymilliárd lakost számláló piac nyílik meg vámmentesen

Az utóbbi időben egyre több magyarországi cég érdeklődik Szerbia iránt, mégpedig azért, mert az országnak vámuniós egyezményei, szabadkereskedelmi megállapodásai vannak Oroszországgal, Fehéroroszországgal, Törökországgal, Kazahsztánnal. Egymilliárd lakost számláló piac nyílik ki ezáltal, ahova az uniós országok 14--20 százalékos vám megfizetése árán szállíthatnak csak, a szerbiai vállalatok viszont vámmentesen. A Fiat évente 200 ezer új gépkocsi gyártását tervezi, aminek jelentős részét éppen az imént említett vámkedvezmények miatt főleg Oroszországba exportálja. A magyar autóalkatrész-gyártóknak és beszállítóknak is valószínűleg teremne babér. A szakemberek szerint a mezőgazdaság és a ráépülő élelmiszeripar kétségtelenül ígéretes beruházásnak tűnik Szerbiában a jövőt illetően csakúgy, mint a környezetvédelem, a szennyvíztisztítás és csatornázás, a megújuló energiaforrások, a biomassza, a geotermikus energia kihasználása, a hulladéklerakás, autóipar, járműalkatrészek gyártása, színesfémek, gumigyártás, turizmus (elsősorban a fürdőturizmus, wellness), gyógyszeripar.

Évente 66-szor fizetünk

Végezetül lássuk, mi az, ami a szerbiai/vajdasági beruházások ellen szól. A cégek körbetartozása itt is divat, sokszor éppen az állam generálja ezt a jelenséget azzal, hogy nem fizeti ki a megrendelt munkát, szolgáltatást. A cégek likviditáshiánya ugyancsak komoly problémát okozhat csakúgy, mint a bürokratikus ügyintézés és az elterjedt korrupció. Érdekes és a magyarországitól lényegesen különbözik a szerbiai adórendszer, ahol évente 66-szor kell különböző adóterhet megfizetni. A bírói eljárások rendkívül hosszúak, erre is sok a panasz a külföldiek részéről. Aki az elmondottak után is Szerbia piacán szeretne szerencsét próbálni, annak mindenképpen tudomásul kell vennie, ha nem magyar partnerekkel üzletel, akkor fel kell készülnie a magyarországitól jócskán eltérő üzleti kommunikációra, szokásokra, viszonyulásra. Bátraké a szerencse.