Atom – biztos?

Az atomenergia nagyméretű felhasználásának első eseménye 1945 augusztusában, két japán város tragédiájával kezdődött – mondta „Atomsorompó a terrorizmusnak is!” című előadásában Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója a május 27-én Szegeden rendezett ismeretterjesztő konferencián, mely az „Atomenergiáról – mindenkinek” címet viselte.

Hirosima és Nagaszaki óta számos atomfegyver készült, de egyiküket sem vetették be. A hidegháború időszakában a nagyhatalmak kezében az atomfegyver a kölcsönös elrettentést szolgálta, és ily módon a béke garanciájává vált, ahogyan ezt

Teller Ede

, a hidrogénbomba atyja is hangsúlyozta.

Szilárd Leó

, az atombomba-kifejlesztési program egyik kezdeményezője pedig azon vélemény élharcosa volt, hogy nem szabad a fegyvert felhasználni. Már

Eisenhower

amerikai elnök megfogalmazta azt a kettős célt, hogy meg kell akadályozni az atomfegyverek terjedését a világban, miközben párhuzamosan támogatni kell a békés célú nukleáris technológiák elterjedését. E gondolat nyomán jött létre az atomsorompó-egyezmény vagy atomsorompó-rendszer a világon – magyarázta az atomfenyegetettség előtörténetét

Rónaky József

.

Atomsorompó

Az egyezményben a nagyhatalmak kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem adják át a fegyvert, csak a békés célú technológiát, és leszerelik nukleáris arzenáljaikat – ez utóbbi még a mai napig is várat magára. Néhány ország (India, Pakisztán, Izrael) pedig nem csatlakozott az egyezményhez. A rendszer, noha közel sem jelent teljes biztonságot, hiszen nem teljes körű és nem zár ki bizonyos technológiákat, számos eredményt ért el, köztük azt, hogy 2000-től határozatlan idejűvé vált az atomsorompó-egyezmény, annak kiegészítő jegyzőkönyve pedig hatékony ellenőrzést tesz lehetővé.

Fenyegetettség

Mindeközben 2001. szeptember 11-ével új szakaszba lépett a terrorizmus, mely a nukleáris fegyverek esetleges használatával fokozott veszélyt jelenthet. Magyarország terrorfenyegetettsége kicsi – tudtuk meg Rónaky Józseftől, amit többek között az is alátámaszt, hogy békében élünk szomszédainkkal, csökkent a balkáni konfliktus veszélye, hazánkban nincs jelen terrorszervezet, valamint EU- és NATO-tagságunk is bizonyos védelmet jelenthet. A hatóságok és üzemeltetők pedig képesek egy esetleges támadás elleni védelemre, illetve annak a következményeinek a mérséklésére. Az érdeklődők a konferencia előadásainak anyagait az Országos Atomenergia Hivatal honlapján is megtekinthetik, a www.oah.hu oldalon.