Vélemény: Mire lesz jó a kétharmad…

A győzelmi eufóriát követően azonban máris jelentkeznek az első nehézségek, amelyeket nem is az ellenfelek idéztek elő, hanem magában a pártban jelentkező erővonalak egyes képviselői.

Óriási sikert ért el a román balliberális tömörülés (a Szociálliberális Unió - USL) a parlamenti választásokon: megszerezte a voksok kétharmadát, tehát amellett, hogy kormányt alakíthat, a törvényhozásban is nagyobb lesz a mozgástere, mint idáig. A Victor Ponta jelenlegi miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Pártja (PSD) és szövetségesei olyan hatalmas fölényt könyvelhettek el, amelyre sem a román közvélemény, sem a politikai szakértők nem számítottak. Nyilvánvaló tehát, hogy az elkövetkező időszak politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésének irányvonalát is ők határozzák majd meg. A győzelmi eufóriát követően azonban máris jelentkeznek az első nehézségek, amelyeket nem is az ellenfelek idéztek elő, hanem magában a pártban jelentkező erővonalak egyes képviselői. Victor Ponta ugyanis már a választási győzelmet követően értesült arról, hogy szociáldemokrata pártjában egy politikus „híveket toboroz”, mégpedig Basescu jelenlegi elnök nevében. Mindenki arra gondolt, hogy ez az ismeretlen állítólagos toborzó a miniszterelnök-jelöltségre pályázik. Ám amikor kiderült, hogy ez a politikus nem más, mint Mircea Geona, a PSD volt elnöke, azonnal rá is kérdeztek párttársai és a sajtó munkatársai az általa kezdeményezett lobbizás céljára, ő azt válaszolta: nem szeretne kormányfő lenni, hanem inkább megbízni valakit ezzel a feladattal. Egyértelművé vált tehát, hogy a volt pártelnök az államfői posztra pályázik. Erre viszont már megvan a pártszövetségnek a maga jelöltje: Crin Antonescu személyében… Mindenestre Ponta már most kijelentette, hogy ha valaki ilyen káros tevékenységre adja a fejét, nem maradhat a pártban - kizárják őt soraikból. Az eredmények ismeretében értelemszerűen vetődik fel a kérdés: melyek lesznek az új kormány, illetve parlament további lépései? Néhány intézkedéssel ugyan máris felhívta magára a mostani (feltehetően később is hasonló összetételű) román kormány. A választásokat követően alig néhány nappal szabad kezet adott az önkormányzatoknak a helyi adók és illetékek 16 százalékos növelésére, ugyanakkor már most előre vetítette annak bizonyosságát, hogy jövőre nem növelik a közszféra alkalmazottainak a számát, nem kapnak üdülési csekket és élelmiszerjegyeket a közalkalmazottak, de hozzányúlnak a vasúti és közúti utazási kedvezményekhez is, valamint csökkentik a forradalmároknak folyósított eddigi összegeket is. (Jelekből ítélve az utóbbi nem egy forradalmi cselekedet, s máris óriási felháborodást váltott ki az érintettek széles tömegében.) Ami a legérzékenyebben érinti a lakosságot, az a földgáz árának jövő évi emelése: 20 százalékos áremelést javasol a kormány, s ezt nyilván meg is valósítja. Mindezek ismeretében, de az egyre súlyosabb gazdasági helyzettől eltekintve, a győztes pártszövetség társelnöke szerint még idén megalakulhat az új kormány, s 2014 februárjában összeülhet a létszámában megnövekedett román parlament is. A szomszédos országban elfogadott választási törvény értelmében ugyanis most a korábbihoz képest több mint száz képviselő szerzett mandátumot és összesen 588-an képviselik majd választóikat a román törvényhozásban. Különben ez komoly gondot okoz a bukaresti vezetésnek, tudniillik egyszerűen képtelenek elhelyezni a megnövekedett létszámú képviselőt az ülésteremben, s jelentős többletkiadással jár majd elszállásolásuk, a számukra fizetendő különféle juttatások összege is. Milyen szerepe lehet és lesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek? A választási küszöböt éppen csak átlépő magyar alakulat, amely 18 képviselő és 9 szenátori helyet nyert el a voksolásokon, négy hellyel kevesebbet, mint a korábbi megmérettetések alkalmával, a román politikusok eddigi nyilatkozatai szerint nem számíthat sok jóra. Victor Ponta ugyan kijelentette, hogy azért kötött választási szövetséget az RMDSZ-szel, mert „Románia társadalmi újraegyesítésének a víziója vezérelte erre a lépésre”! Ismerősek ezek a lózungok, jól el lehet adni őket külföldön, a korábbi szocialista országokban használt testvériség-egység, a békés egymás mellett élés és hasonló, tartalom nélküli kreációkra emlékeztetnek. Talán ennél is nagyobb gond, hogy a szociálliberális egyesülés másik társelnöke, Crin Antonescu, nyíltan kijelentette, a magyarokkal csak a parlamenti többség megvalósítása miatt kell együttműködni, de fontosabb jogosítványokkal nem szabad őket felruházni! Norica Nicolai alelnök, Európa Parlamenti képviselő és Puiu Hasotti jelenlegi művelődésügyi miniszter még tovább ment a magyarokkal való együttműködés tagadásában. Ők azt mondták, korábban már megígérték választóiknak, hogy egy időre ellehetetlenítik a magyar pártszövetséget és a parlamentbe sem engedik be őket…Nos, mindezek ismeretében bizony nem sok jóra számíthatnak a romániai magyarság képviselői a bukaresti törvényhozásban. Félő az is, hogy a néhány hónappal korábban a Basescu elnök leváltására kezdeményezett népszavazáson való csekély magyar részvételt is most akarja megbosszulni a majdani román vezetés. Victor Ponta a napokban interjút adott egyik német lapnak, s ebben újságírói kérdésre a kétharmados többséggel kapcsolatban kifejti, hogy semmiképpen sem szabad azt összehasonlítani a szomszéd, azaz a Magyarországon megvalósított hasonló sikerrel. Egyébként ő csak keresztnevében azonos Orbán Viktorral, mondta, nézeteit illetően „a politikai közép baloldalán” áll, míg a magyar miniszterelnök „ jobboldalhoz tartozik, ha nem a szélsőjobbhoz”. Hozzátette azt is, hogy ő nem akar beavatkozni a nemzeti bank belügyeibe, nem fogja korlátozni a honi sajtószabadságot, a közvetlen államfő-választást viszont mindenképpen meg szeretné valósítani. De nem kizárt, hogy az ország alkotmányát is megváltoztatják majd a következő ciklusban, s nem kíván harcolni az EU ellen akkor sem, ha az ország számára kedvezőtlen véleményt mondanak (ilyen már volt: amikor Basescu államfőt akarták elmozdítani), továbbá bízik abban, hogy Románia már 2013-ban a schengeni övezet tagja lehet. Kíváncsian várjuk az új román vezetés intézkedéseit, nem különben az EU korifeusainak a reakcióit a kétharmadot illetően. Tudniillik Magyarországot szinte azonnal elkezdték támadni, amikor a választási eredmények ismeretessé váltak és a leglehetetlenebb (gyakran itthonról sugallt) vádakat zúdították ránk. Vajon most tartanak-e netán „román napot”, ha valami nem tetszőt tapasztalnak a demokrácia alakulásában a szomszédos országban? Látjuk-e majd az EP padsoraiban szinte habzó szájjal ordító francia környezetvédőt, Daniel Cohn-Benditet és társait, amint erősen gesztikulálva igyekeznek meggyőzni a világot, hogy a „bűnös országban” már beköszöntött a diktatúra?! Kivárjuk.