Szórakozás

Keddi programajánló: Ip man, ÖReök szerelmek

Keddi programajánló: Ip man, ÖReök szerelmek

2017. február 27., hétfő
Keddi programajánló: Ip man, ÖReök szerelmek
reok_palota

Folytatódik a REÖK felolvasószínházi projektje, filmklubra vár a Konfuciusz Intézet, a Millenniumi Kávéházban pedig tanulmánykötetet mutat be.

Az

SZTE Konfuciusz Intézet

Kínai Filmklubra vár 17 órától, ezúttal az "Ip Man: A nagymester" című filmet tekinthetik meg az érdeklődők. "Az Ip Man élettörténete folytatódik. A mester 1949-ben Kínából az angol fennhatóság alatt álló Hongkongba költözik, és ott próbálja népszerűsíteni a Wing Chun stílust. Ez azonban sokaknak nem tetszik, köztük a Hung Ga stílus helyi mesterének sem." Fehér Viktor "Szokáskutatás Verbicán" című tanulmánykötetét ismerheti meg a közönség 18 órától a

Millenniumi Kávéházban

. A fiatal szerzővel Szőke Anna néprajzkutató beszélget. Folytatódik az “Így szerettek ők – öREÖK szerelmek” című előadás a

Reök-palotában

19 órától. A felolvasószínházi projekt a legismertebb magyar írók és költők szerelmi életét mutatja be Nyáry Krisztián népszerű történetei alapján. A sorozat ötletgazdája Réczei Tamás rendező, a megvalósításban kiemelt szerep jut szegedi egyetemistáknak. Szabadművelődési kurzus keretében, a Nyáry Krisztián által megjelölt forrásokat, illetve a Réczei mint kurzusvezető által összeállított irodalmi jegyzéket követve felkutatják az adott szerelmi történet dokumentumait, majd az így összegyűjtött levelek, beszámolók, híradások, visszaemlékezések és naplórészletek alapján állítják össze az estek szövegkönyvét. "Kedvesem, halálos szerelemmel szerettem Zsigám... Attól a nőtől, aki magát és engem ide juttatott, iszonyodom, ha maga is eljut idáig, nem haltam meg hiába!" Fenyegetőzött levelében az öngyilkossággal Holics Janka, Móricz Zsigmond első felesége. A teljes történetet következő felolvasószínházi estünkön hallhatja a közönség.

Folyamatos kiállítások, programok:

A szegedi Nagy Árvíz 1879-ben címmel kamarakiállítás nyílik a

Somogyi-könyvtár aulájában

. A tárlat korabeli napilapok és folyóiratok híradásainak tükrében eleveníti föl a Szegedet 1879. március 12-ére virradó éjszaka hullámsírba döntő katasztrófa eseményeit. A bibliotéka fotó-, könyv- és folyóirat-állományából válogatott tárlat február 23-tól március 15-ig tekinthető meg. Az Arany János-emlékévhez kapcsolódva a

Somogyi-könyvtár

kiállítással tiszteleg a 200 éve született költő, műfordító, szerkesztő, tanár, a Kisfaludy Társaság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára előtt. A tárlat Arany János életét és munkásságát korabeli könyvek, folyóiratok, valamint a műveihez készült illusztrációk segítségével mutatja be. A kiállítás egyik különlegessége a zeneszerző Arany János dalainak kottakönyve. A költő – aki zongorázni és gitározni is tudott – Petőfi Sándor és Amadé László verseit zenésítette meg. Saját szerzeményein kívül még népdalgyűjteménye is megjelent. Az Arany – 200 című tárlat március 15-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár aulájában. Marco Polo utazásairól és levelezéséről szóló régi kiadványokat is bemutató kamara-kiállítással kapcsolódik az ENSZ által meghirdetett, Fenntartható turizmus a fejlődésért nemzetközi évhez a

Somogyi-könyvtár

. A tárlat február 1-től március 2-ig tekinthető meg a bibliotéka harmadik emeleti olvasótermében. A XIII. században élt velencei kereskedő, író, utazó még a későbbi nagy expedíciók előtt járt be olyan területeket, amelyek az európai ember számára ismeretlenek voltak. A „mesés Kelet” világa Marco Polo révén kerülhetett közelebb először az érdeklődőkhöz. A tárlaton az Újvilágban tett expedíciókról, valamint a későbbi évszázadok misszionáriusainak felfedezéseiről szóló kötetek is láthatók. A kiállítás az ENSZ programjához kapcsolódva a földrajzi felfedezésekről szóló dokumentumokra hívja fel a figyelmet, emléket állítva az első nagy európai utazóknak.

tulsagosan_is_emberi_tarlat008kf

Izgalmasan sokrétű Duray Tibor képzőművész életműve, melyről ezúttal a szegedi

REÖK

látogatói is meggyőződhetnek. Az "Emberi, túlságosan is emberi" című kiállításon látható lesz a monumentális Aranykor c. mű is, mely több évtized után kerül újra a nagyközönség elé. Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület? Talán valami emberi, túlságosan is emberi. A nietzschei cím ezennel az 1988-ban el-hunyt, s a 20. századi magyar képzőművészet még felfedezendő, pontosabban újra felfedezendő alakjai közé tartozó Duray Tibor tárlatának címeként szerepel. Részletek

ITT

.

olimpia02

Az olimpiák történetét mutatja be a

Móra Ferenc Múzeum

új kamarakiállítása: az „Olimpiák a gyűjtő szemével” című tárlaton egy magángyűjtő, Szegi László relikviái mellett olimpikonjaink ikonikus tárgyait is kiállítják. Látható lesz az a fém fáklya, mellyel az 1936-os, berlini olimpiai lángot hozták az országhatártól egészen Kecskemétig: összesen 114 futó vitte az ereklyét ezen a szakaszon. Ezen az olimpián 10 aranyérmet szereztek a magyar sportolók. A kiállítás képeslapokon, plakátokon, kitűzőkön, autogramkártyákon, olimpiai belépőjegyeken keresztül szemlélteti az újkori olimpiák elmúlt százharminc évét. A tárlaton látható Vajda Attila pekingi aranyérme, melyet kenu 1-esben szerzett 2008-an, illetve 2004-es athéni bronzérme is. Megtekinthető még a Kovács Koko István által dedikált boxkesztyű és Papp László autogramkártyája is.

pompei_sajttaj012kf

Pompeji – élet és halál a Vezúv árnyékában: a szegedi

Móra Ferenc Múzeum

kiállításán bemutatják Pompeji katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, hitvilágát, kikapcsolódási szokásait, harcászatát. A tárlat törzsanyaga, közel 120 tárgy a Pompeji feltárás anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett. A kiállítás egyediségét, különlegességét az adja, hogy a Pompeji ásatás tárgyaiból kiállítás eddig nemhogy Magyarországon, de még Közép-Kelet Európában sem került bemutatásra, így Szeged ad először otthont ennek a páratlan értékű kollekciónak. Három kiállítóhelyen is a Pompeji-kiállítással találkozhatnak az érdeklődők: a Móra Ferenc Múzeum főépületében, a Dóm tér szomszédságában található Fekete házban, valamint a Kass Galériában. A Móra Ferenc Múzeumban magával a katasztrófával, a Vezúv kitörésével, a közélettel, a fürdőkkel, a színházzal, az építészettel, a mindennapokkal ismerkedhetnek meg a látogatók. A Fekete házban a gladiátorok világa, a temetkezés, és étkezés, valamint Pannónia provincia világa is helyet kap, valamint kialakításra kerül egy erotikával foglalkozó, kizárólag felnőttek számára látogatható tér is. A Kass Galériában pedig a Pompeji katasztrófa témáját feldolgozó hazai képzőművészeti alkotásokat nézhetnek meg az érdeklődők Szegeden. A Pompeji-kiállítás egészen 2017. március 5-ig látható a napfény városában. Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.